2009. április 24., 10:282009. április 24., 10:28
„A természetes kíváncsiságról, s arról, meddig merünk elmenni, hogy lelkiismeretünket megnyugtassuk; ezekről és még sok másról is szól a darab” – mondta el lapunk kérdésére a rendező. A Tamás evangéliumának szerzője a segesvári születésű Radu Macrinici, akit a kortárs román dráma egyik vezéregyéniségének tartanak.
Műveit számos nyelvre lefordították, s több európai nagyváros színpadain játszották már, többek között Párizsban, Madridban és Brüsszelben. Vadas elmondta: a társulat jó kapcsolatot ápol a drámaíróval, bár egyetlen darabját sem vitték még színre Nagyváradon. Macrinici egyébként jelen lesz a szombati bemutatón.
Mint ismeretes, a Szigligeti Társulat berkein belül az utóbbi időben nem volt békesség. Lapunkban is többször írtunk arról, hogy a trupp színészei a művészeti igazgató leváltását követelték, akinek lemondását sok huzavona után fogadta el végül a főigazgató. Az új igazgató kiléte jövő hónap elején derülhet ki, versenyvizsga után, jelen pillanatban tehát átmeneti időszakot él a társulat.
A rendező szerint azonban a belső feszültség nem befolyásolta a munka menetét. „A színész dolga, hogy dolgozzon” – jelentette ki. Hozzátette: természetesen nem élhettek a próbák során sem üvegkalitkában, nem zárkózhattak el teljesen az eseményektől, mégis úgy érzi, az alkotófolyamatot nem érintették a „külső” problémák.
A Tamás evangéliumában Pál Hunor alakítja az orvostanhallgató Espinosát, Dobos Imre az apa, Ababi Csilla a lány, Herman Ferenc pedig a fiú szerepében látható. Albert Alpár díszlete a stúdiószínpadon a sötét, piszkos, elhagyatott kápolna, amelyben a cselekmény zajlik. A darabot Borges Márk evangéliuma című elbeszélése ihlette, de a szerző szándékának megfelelően a valóságtól elrugaszkodottabb, kísérletező kedvű adaptációként értelmezhető Macrinici drámája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok