Újra Nagyszeben a dokumentumfilmek fővárosa

Újra Nagyszeben a dokumentumfilmek fővárosa

A világ 45 országából érkezett dokumentumfi lmeket vetítenek ezen a héten a nagyszebeni szemlén

Fotó: Astra dokumentumfilmfesztivál

A világ számos pontjáról, összesen 45 országból érkeztek dokumentumfilmek a nagyszebeni Astra filmfesztivál idei kiadására, amely vasárnapig várja a közönséget. Többek közt Sztálin temetéséről, az 1989-es romániai fordulatról láthat alkotást a közönség. A szemle kínálatáról, érdekességeiről, fiataloknak szóló programjairól Kató Csilla művészeti igazgató beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2019. október 16., 09:412019. október 16., 09:41

Immár huszonhatodik alkalommal vált a dokumentumfilm fővárosává Nagyszeben: a hétfőn kezdődött és vasárnapig tartó Astra fesztivál idei kiadása több mint negyven programpontot kínál a közönségnek. Számos premier, alkotókkal tartandó közönségtalálkozó, koncert, szakmai beszélgetés várja a közönséget. Amint a fesztivál honlapján olvasható,

az Astra széles, perspektivikus kitekintést kínál térben és időben egyaránt.

Egyrészt földrajzilag is széles spektrumot fed le, hiszen 45 országból érkeznek dokumentumfilmek, ugyanakkor a múltba és a jövőbe tett időutazásokat kínál: nemcsak mostani, de régebbi filmeket is vetítenek, ezenkívül a legújabb filmkészítési technológiákba is betekintést nyújt.

Klasszikus kulturális élmény a szemle

Mind az öt kontinensről érkeztek dokumentumfilmek Nagyszebenbe, összesen 126, ezek közül 45 film versenyez a fesztiválon a különböző szekciókban. A versenyfilmeket párizsi, londoni, csehországi madridi, kanadai és romániai szakemberekből álló zsűri bírálja el. Kató Csilla, a szemle művészeti igazgatója megkeresésünkre elmondta, továbbra is hisznek abban, hogy az immár huszonhatodszor szervezett fesztivál klasszikus kulturális esemény marad, amely több tízezer ember számára jelent maradandó élményt.

Galéria

Kató Csilla: reméljük, a néző érzelmileg feltöltődve, új gondolatokkal gazdagodva megy ki a moziteremből

Fotó: Astra dokumentumfilmfesztivál/Facebook

Idézet
Manapság, amikor egyre több a szórakoztató és gasztronómiai rendezvény, egyre nehezebb megszervezni a dokumentumfilm-fesztivált, ami nem kimondottan a szórakoztató kategória, hiszen az itt vetített alkotások egy része közösségi, személyes traumákról is szól.

A közönségünk állandó, a műfajnak természetesen megvan a rajongótábora, és reméljük, a néző érzelmileg feltöltődve, új gondolatokkal gazdagodva megy ki a moziteremből” – mondta a művészeti igazgató. Hozzátette, azért is szeretik a nézők az Astra filmfesztivált, mert bár moziteremben ülnek, egy hét alatt a világ számos pontjáról érkezett alkotások megtekintésének köszönhetően „eljuthatnak” olyan helyekre, ahova különben aligha.

Még nem készült el 1989 igazi dokumentumfilmje

Kató Csilla arra is kitért, a szemle gyerekeknek és fiataloknak szóló, mintegy 20 filmet kínáló Astra Junior elnevezésű része ritkaságnak számít az országban, hiszen három korosztály – elemisták, gimnazisták és középiskolások – számára tartogat külön programot. Az elmúlt években körülbelül 25 ezer látogatója volt az Astra Juniornak, mintegy 2500, a városból és Szeben környékéről érkező pedagógus is részt vesz a programon. Érdekesség, hogy idén a középiskolások az Igazság emberei című dokumentumfilm megtekintését követően részt vehetnek a jog világába bevezető műhelymunkán: ügyvédek vezetésével törvényszéki tárgyalásokat játszhatnak el.

Idézet
Mivel most van az 1989-es forradalom 30. évfordulója, a pedagógusok arra kértek bennünket, hogy vetítsük le a »forradalom dokumentumfilmjét«. Mondtuk, hogy tulajdonképpen ilyen még nem készült el, nem létezik.

Viszont megtekinthetik az érdeklődők Andrei Ujică Videogramele unei Revoluții (Egy forradalom videogramjai) című, 1992-es alkotását, amely a tévé archívumából származó és amatőr felvételeket is tartalmaz, a vetítést követően pedig politológusok beszélgetnek a 30 évvel ezelőtt történtekről” – mondta a művészeti igazgató.

Galéria

Fotó: Astra dokumentumfilmfesztivál

Sztálin temetése kommentár nélkül

Kató Csilla kiemelte a kínálatból Szergej Loznyica alkotását: az ukrán származású, Németországban élő rendező fikciós filmesként kezdte, az utóbbi időben azonban dokumentumfilmeket készít. „A rá jellemző nyers tálalású, több mint kétórás, Állami temetés című filmben, amit korabeli archív felvételekből vágott össze, semmilyen kommentár, felirat nem vezeti a nézőt.

Idézet
Hagy minket elveszni az archív képi anyag mentén előtáruló események, képek sodrában”

– mondta a művészeti igazgató. 1953. március 5-én temették Sztálint, a temetést megelőző napokon és a temetés napján az állami propagandagépezet több száz operatőre készített felvételt a megrendezett és a spontán gyász megnyilvánulásairól, illetve a hivatalos temetési ceremóniáról az egész Szovjetúnió területén. „Olyan filmmel van dolgunk, ami felülmúlja bármilyen forgatókönyvíró fantáziáját, ilyen filmet lehetetlen kitalálni, és elkészíteni fikciósan. Ritka élményt nyújt: a történelem mai perspektívájából az eredeti felvételek újraíródnak a mi olvasatunkban” – emelte ki Kató Csilla. 

Galéria

Fotó: Astra dokumentumfilmfesztivál

Kitért arra is,

magyar vonatkozású filmeket is láthat az Astra közönsége a kelet-európai versenyprogramban, amelyben két magyar alkotás szerepel.

Hajdú Eszter Magyarország 2018 című filmje a tavalyi parlamenti választások forgatagát az ellenzék szemszögéből dokumentálja. Varga-Gellér Zsuzsanna Angyali üzlet című alkotása a magyarországi star-up befektetések világába vezeti el a nézőt. A fesztivál részletes programja és további információk az Astrafilm.ro honlapon találhatóak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 15., hétfő

„Szatmárikum” a Harag György Társulat és közönsége szeretetkapcsolata

A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.

„Szatmárikum” a Harag György Társulat és közönsége szeretetkapcsolata
2024. április 15., hétfő

Zene, zene, zene – Puccini méltatlanul keveset játszott klasszikusát mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera

Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.

Zene, zene, zene – Puccini méltatlanul keveset játszott klasszikusát mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera
2024. április 15., hétfő

Az Erdélyi Fejedelemség kincseit mutatják be a Csíki Székely Múzeumban

Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.

Az Erdélyi Fejedelemség kincseit mutatják be a Csíki Székely Múzeumban
2024. április 13., szombat

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét

Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét
2024. április 13., szombat

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve

Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve
2024. április 11., csütörtök

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház

E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart  irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház
2024. április 11., csütörtök

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat
2024. április 11., csütörtök

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján

Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján
2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson