2010. december 07., 10:072010. december 07., 10:07
„A film egy ember sorsát követi, aki nem született hősnek. Meddig maradhat ember az ember anélkül, hogy hős legyen, de gyilkossá se váljon… nem tudom a választ” – vallja új filmje kapcsán a rendező, Esztergályos Károly. A Szégyen című tévéfilm a Magyar Televízió és a Centrál Filmstúdió közös produkciója, Karinthy Ferenc novellája alapján készült, a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával. A film operatőre Győri Márk, producere Fülöp György volt.
Sartre Temetetlen holtak című drámájában a kínvallatás alá vetett francia ellenálló mondja: „Nem arra születtünk, hogy állandóan képességeink végső határán éljünk. A völgyekben is vannak utak.” A huszadik század folyamán sokszor kényszerült az ember szembenézni azzal, hogy hol is vannak azok a völgyekben levő utak, és meddig mehetünk rajtuk anélkül, hogy feladnánk magunkat, hogy megszűnnénk magunk lenni? Karinthy Ferenc művének is ez a központi kérdése, amelyre valószínűleg minden életben, minden korban más válasz születik.
A dilemmával a magyar történelem két rettenetes pillanatában néz szembe a film főhőse, a második világháborúban katonának kényszerítve és a Rákosi-rémuralom legsötétebb esztendejében. A történelem drasztikusan meghatározza a film szereplőinek sorsát, de köztük jóformán szó sem esik a történelem nagy kérdéseiről. Két éjszakán játszódik a történet (és egy fanyar-ironikus utójáték harmadik éjszakáján), jóformán csak egy férfit és egy nőt látunk, akik egymást akarják. De a diktatúra körülményei között már csak hős lehet az ember, ha ember akar maradni. A völgyekben nincsenek utak. A tévéfilmben két szerelmi történet tanúi vagyunk, ha a szerelmet itt csupán a mindennapok rémületéből menekülni akaró emberek feltámadó vágya jelenti is.
A film főhősét Kinizsi Ottó alakítja, aki pályafutását a Magyar Televízió képernyőjén kezdte a Kölyökidő című műsorban. Partnerét, a tehetséges színésznőt, Herrer Sárát, szintén ismerhetik a csatorna nézői az Életképek című sorozatból, de játszott a Sorstalanság című filmben is. „Meghatározó élmény volt a forgatás, sok gátlásomat vetkőztem le a felvételek alatt” – mondta Herrer Sára a Teadélután egyik adásában.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.