2007. április 11., 00:002007. április 11., 00:00
Méhes (Nagy Elek) 1916-banszületett Székelyudvarhelyen, családjátKolozsvárra szorította a front. Apja kívánságárajogot hallgat, de visszahőköl a tárgyalótermekhazugságszagától – a doktorátusig nemjut el. Különben sem tud ellenállni a színházhívásának. Magántanítványkéntsajátítja el a színpadi tudás alapjait,kritikáit, színháztörténetijegyzeteit 1938-tól hozza az Ellenzék, a Pásztortűz,a Keleti Újság. A háború alattirodistaként, egy telefonos határbeszélgetéstkapcsolva találkozik Márgay Erzsébettel.Szerelmük és házasságuk életmentő –Méhest nősülési eltávozása mentetteki a tűzvonalból.
Balogh Edgár felkérésérevállalja a Világosság kulturálisrovatának szerkesztését, de „jellemhibája”– a politikai ideológiák kategorikus elutasítása,a pártonkívüliség – egyre szemet szúróbb.1952-ben pálcát törnek újságíróimunkája fölött, és neve megváltoztatásárakötelezik. Matematikus-filozófus őse, MéhesGyörgy nevével együtt új életformátis vállal: a családi otthon feltétlenszeretetét, a dolgozószoba magányát, azállástalan szabadúszólétbizonytalanságát. Új pályájakorántsem mellékvágány: fordításköteteijelennek meg, első önálló kötete, majd1954-ben eltaposhatatlan nyomot hagyó meséskönyve,a Gyöngyharmat Palkó. A világ felérerátelepedő zsarnok, Kacskaringi Bujtorjángyémántládájából kincsetszerző hős – ez lesz a szerző és közönségeeszményképe. Méhes tömegeket vonzószínházi darabjai (33 névtelen levél,Barbár komédia, Noé bárkája,Jerikó) derűs, forgatagos felhangjuk mögöttszókimondóan bírálják a rendszert.Későn publikált nagyregényei, mint a Bizalmasjelentés egy fiatalemberről, Kolozsvári milliomosok,Erdélyi gráciák pedig a mindennapokkal együttvásó polgári értékeknek állítanakemléket.
Halálával a nagymesemondó, az avatott drámaíró, a patinástürelemmel dolgozó prózaíró pályájabizonyára nem zárul le. Biztosíték ráa mesét olvasó gyerek, a színpadtólelvarázsolt néző, a „letehetetlen” kötetbemerülő olvasó. A mindig ugyanazon oldalra nyílókönyv.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.