Képünk illusztráció
Fotó: Páva Adorján
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Különleges vetítések elnevezésű szekciójában kapott helyet a Mihály király: Az út hazafele (Regele Mihai: Drumul către casă) című 2021-es dokumentumfilm, mely nem csak a történelem iránt rajongóknak lehet igazi csemege, hiszen Romániai utolsó királyának hányatott életútja egyszerre izgalmas és drámai, és ezt az archív felvételeket nagy számban tartalmazó alkotásnak sikerül megragadnia.
2022. június 23., 15:282022. június 23., 15:28
A 2017-ben elhuny Mihály király élettörténete sok szempontból nem könnyű filmtéma. Egyrészt a történelmi közelség, másrészt elűzésének, visszatérési kísérleteinek politikai töltete, illetve a monarchia helyreállításának időnként fel-felmerülő és nagy port kavaró ötlete miatt. Másfelől Mihály király élete Angliától Svájcon át az Egyesült Államokig sok helyszínhez kötődött, a Szekuritáté és a CIA emberei egyaránt megfigyelték, így egy alapos, hiteles film megalkotásához komoly kutatómunka szükséges.
John Florescu román származású amerikai producer mindezek ellenére vette a bátorságot a film elkészítéséhez, egy jól összeszokott csapattal, Trevor Poots rendezővel, hiszen a film mondhatni egy trilógia része, 2016-ban a Király háborúja (Războiul Regelui), 2018-ban pedig a Mária, Románia szíve (Maria, Inima României) előzte meg.
Az uralkodóval készült interjú köré épül, ennek alapján mutatja be az országát 1948-ban elhagyni kényszerülő, ország nélkülivé vált király sokáig alig ismert életét. Gyerekkora izgalmas betekintés az európai uralkodócsaládok életébe, rövid uralkodása és elűzése a történelem fontos mozzanata, míg száműzésben töltött évei nagy része hidegháborús kémfilmbe illik.
Az a Mihály király, aki a film elején II. Erzsébet királynővel fogott kezet, elhagyva az országot egyszerű körülmények között kényszerült. Megesett, hogy feleségével Anna pármai hercegnővel tyúkokat nevelt, volt, hogy tesztpilóta volt, majd bróker a tőzsdén. Hazalátogatási kísérletei, az, hogy még az 1990-es évek elején sem engedték vissza Romániába, sokak számára ma sem ismertek. És az sem, hogy bár Svájcban telepedett le, a rendszerváltás előtt a Szekuritáté folyamatosan megfigyelte, környezete gyakran féltette az életét.
Fotó: Facebook/Războiul Regelui
A munka végeredménye izgalmas, figyelemfelkeltő dokumentum, melyet Marcel Iureș színművész narrációja koronáz meg.
A film Románia történelmének alig ismert szeletét mutatja be, amely már rég várt a megfilmesítésre. A filmben – elsősorban azért, mert az uralkodóval készült interjú köré szerveződik – a király saját nézőpontja érvényesül, az évtizedek alatt átélt események miatti düh, a tehetetlenség, a kiábrándultság visszacseng szavaiból. Ennek ellenére vagy épp ezzel együtt a bemutatott események jól dokumentáltak, az alkotás törekszik a hitelességre amellett, hogy nagyon élvezetes néznivaló, leköti a közönség figyelmét.
A TIFF június 26-ig tart a kincses városban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!