Fotó: Sándor Csilla
Huszadik alkalommal zajlik a héten a Gyimesi Tánctábor Gyimesközéplokon. A 248 résztvevő felcsíki és gyimesi táncokat tanul, hangszeroktatáson, előadásokon vesz részt.
2016. július 28., 12:072016. július 28., 12:07
Az első Gyimesi Tánctábort 1992-ben szervezték meg, majd 8 sikeres év után három év szünet következett. Ezt követően újra életre keltették a néptánctábort, amely idén 20. születésnapját ünnepli. Ottjártunkkor a délelőtti táncoktatás zajlott.
A július 24–31. között megrendezett tánctáborba eddig 248 résztvevő jelentkezett be, de ez a szám nőhet, hiszen még nem érkezett meg mindenki, aki előzetesen regisztrált. Mintegy 70 táncoktató, zenész, hangosító, kézműves és előadó gondoskodik a résztvevők oktatásáról és kikapcsolódásáról. A résztvevők zöme, 155 személy Magyarországról érkezett, mások az Amerikai Egyesült Államokból, Angliából, Ukrajnából, Tunéziából, Spanyolországból, Csehországból, Ausztriából, Franciaországból és Erdély különböző pontjairól utaztak a Gyimesekbe. A legfiatalabb táborozó kétéves, míg a legidősebb 68. A gyimesiek már 12 éve ingyenesen vehetnek részt a táborban, a szervezők célja a népi mesterségek és a néptáncok oktatásával a hagyományok megőrzése.
Négy tánc négy helyszínen
A táborlakók délelőttönként és délutánonként is tánc- és zeneoktatáson vesznek részt. Gellérd Adél szervező lapunknak elmondta, négyféle táncoktatás folyik a táborban négy különböző helyszínen. A központi kultúrházban haladók tanulnak gyimesi és felcsíki táncokat, a fatelepi teremben a gyimesi, a Csillag panziónál található sátorban pedig a felcsíki táncokat sajátíthatják el a kezdők. A település másik kultúrházában délelőttönként gyermekeket tanítanak táncolni, a helyi fiatalokat a hidegségi iskolabusz szállítja a helyszínre. Emellett kezdő és haladó hegedűoktatás, ütőgardon-, furulya- és kobozoktatás is szerepel a programban. Napközben kézműves-foglalkozásokat is tartanak (bundahímzés, csipkehorgolás, nemezelés, tojásírás, karmantyúfán szövés, kötélfonás, ostorfonás és bútorfestés).
A programot színesítik a délutáni előadások, hétfőn Bernád Ilona a csecsemők neveléséről, néphagyomány szerinti gyógyításáról beszélt, kedden Géczy Gábor A vidék jövője, a jövő vidéke címmel tartott bemutatót, csütörtökön Antal Tibor népdalénekes a Gyimesi népdalkincs címmel tart előadást, pénteken pedig Lévai Tibor beszél magáról a táncról. Az előadások nyitottak és ingyenesek bárki számára, helyszínük a Csillag panzió konferenciaterme.
Szerdán kirándulni mentek a táborozók, az előző évi tapasztalatok alapján felmérték az igényeket, és eszerint három helyszín közül választhattak a résztvevők. Az egyik egy gyógynövénygyűjtő túra volt Pálfalvi Pál botanikussal, a másik egy helyismereti túra a Rákóczi-várhoz Baliga András vezetésével, a harmadik pedig egy szekeres kirándulás Prezsmer Fülöp kalibájához Muhos patakán, ahol a résztvevők betekintést nyerhettek a helyi tejtermékek előállításának folyamatába.
Helyi ízek az asztalon
„A vendégekkel igyekszünk megismertetni a helyi jellegzetességeket, az étkezéskor például házi kenyeret, házi sajtot, szalonnát, egyszóval helyi termékeket kínálunk” – emelte ki Gellérd Adél. Hozzátette, vannak, akik előzetesen foglalnak szobát valamelyik panzióban, vannak, akik a helyi focipályán kialakított sátortáborban töltik a hetet, mások az állomási iskolát választották szálláshelyül, de családoknál is meg lehet szállni.
Az esti táncházat mindennap egy serketánc (gyermektánc) előzi meg, a szervező elmondása szerint ez a tábor egyik fénypontja, hiszen a faluból is nagyon sok gyerek vesz részt rajta. „A tábor végén minden évben kitöltenek a résztvevők egy kérdőívet, amelyben őszintén leírhatják a véleményüket. Nagy örömünkre szolgál, hogy 12 éve pozitívak a visszajelzések – tette hozzá Gellérd Adél.
Négy lánnyal elegyedtünk szóba, akik egy táncegyüttessel érkeztek a táborba Magyarországról. Hárman most járnak itt először, egyikük már harmadszor tér vissza a gyimesközéploki táborba. „A táncházak nagyon jók, gyönyörű a hely, és kedvesek, nyitottak az itteni emberek. Jó a helyi családoknál lakni, főleg mikor ugyanoda térünk vissza, jó viszontlátni a régi ismerősöket – fogalmazott a visszatérő táborlakó.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
szóljon hozzá!