Fotó: Facebook/Peter Handke
Albánia, Koszovó és Törökország után Bosznia-Hercegovina és Horvátország is bejelentette, hogy bojkottálja a keddi Nobel-díjátadót Peter Handke osztrák író kitüntetése elleni tiltakozásként – közölte a balkáni térség médiája.
2019. december 10., 16:562019. december 10., 16:56
2019. december 10., 16:592019. december 10., 16:59
Sinisa Grgic, Horvátország svédországi nagykövete azért nem vett részt a ceremónián, mert Handke korábban támogatta a diktátornak is nevezett Slobodan Milosevic jugoszláv elnök „nagyszerb” politikáját a kilencvenes években – közölte a horvát külügyminisztérium hétfő késő este. Szintén hétfő este Zoran Komsic, a háromtagú boszniai államelnökség soros elnöke is bejelentette, hogy országa tájékoztatta a Svéd Akadémiát, hogy a boszniai diplomaták nem mennek el a díjátadóra.
A Svéd Akadémia október elején jelentette be, hogy a 2019. évi irodalmi Nobel-díjat Peter Handke osztrák írónak ítélte oda.
Olga Tokarczuk lengyel írónak ítélte oda a 2018-as és Peter Handke osztrák írónak a 2019-es irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Az író Nobel-díja több balkáni országban is visszatetszést keltett.
Heves reakciókat váltott ki a koszovóiak körében, hogy a 2019. évi irodalmi Nobel-díjat Peter Handke osztrák írónak ítélte oda a Svéd Akadémia, Pristina szerint ugyanis Handke a múltban gyűlöletkeltő kijelentéseket tett.
A svéd király kedden adja át Handkénak az irodalmi Nobel-díjat Stockholmban. Aznapra tiltakozásokat szerveznek a svéd fővárosba az osztrák író ellen, amelyen a boszniai háború áldozatainak hozzátartozói is részt vesznek. Szerb aktivisták ellentüntetést jelentettek be.
A múlt pénteken a díjátadó előtt Stockholmba érkezett osztrák író nem volt hajlandó válaszolni a Szerbiával és a balkáni háborúval kapcsolatos álláspontját firtató újságírói kérdésekre, korábban viszont védte vitatott álláspontját a kilencvenes évek balkáni háborúival és Miloseviccsel kapcsolatban. Az ország iránti szimpátiáját édesanyja származásával magyarázta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!