Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész és gróf Boris Kálnoky az Őseim földje című kötet kolozsvári bemutatóján
Fotó: Kiss Judit
Regényként ható családtörténet, de egyben történelem is gróf Boris Kálnoky Őseim földje – A Kálnoky család története című könyve, amelyet a Kolozsvári Magyar Napokon mutattak be szerdán délután. Az eseményen a szerző életszerűen, meghatóan és meghatottan mesélt a Székelyföldre 80 év elteltével visszatért nemesi családról, a családtagokról, élettörténetükről.
2023. augusztus 16., 17:062023. augusztus 16., 17:06
2023. augusztus 16., 17:462023. augusztus 16., 17:46
A tatárjárástól napjainkig követi végig a háromszéki gyökerekkel rendelkező gróf Boris Kálnoky Magyarországon élő újságíró háromszéki családjának történetét, amely bővelkedik a fordulatokban. A népes közönség jelenlétében a Szentegyház utcai Ifjúsági udvarban tartott könyvbemutatón Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész faggatta a szerzőt, akinek családja a háromszéki Kőröspatakról származik. A történelem viharai által megtépázott nemesi család történetéről szóló kötet 2011-ben jelent meg német nyelven, és most magyarul is napvilágot látott Szász Csilla fordításában.
Jánó Mihály elmondta, Boris Kálnokynak két testvére van, Kálnoky Tibor, aki ősei birtokán, Kőröspatakon él, valamint Ilona, aki Németországban. „Tibor és Boris hasonlítanak, és különböznek is egymástól: hasonlítanak abban, hogy mindkettőjüket az ősök iránti tisztelet hatja át. Tibor gróf, amikor hazaért a Székelyföldre, visszahelyezte a családi kápolnába ősei szétszórt maradványait, Boris pedig ennek a kötetnek a megírásával próbált mintegy rendet teremteni a család történetében” – mondta a művészettörténész.
„Amit Tibor testvérem a család tiszteletének szellemében a kövekkel tesz, azt én szavakkal. A kötetben próbáltam azt mondani, amit igaznak vélek, és senkit sem lejáratni a családból” – fogalmazott a szerző. Boris Kálnoky székely apa és sziléziai német anya gyermekeként 1961-ben Németországban látta meg a napvilágot.
1989-ben, a rendszerváltozás idején kezdett Közép-Kelet-Európáról cikkezni, majd 1993-ban Budapestre érkezett, és előbb szabadúszóként, utána pedig korábbi lapja helyi munkatársaként dolgozott tovább. 2004-től törökországi és közel-keleti tudósítóként folytatta karrierjét, ám 2013-ban visszatért Magyarországra. 2015-től újra szabadúszó, több német nyelvű orgánum számára tudósít a helyi eseményekről. Oktatóként ő vezeti a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiaiskoláját.
Amint a kolozsvári kötetbemutatón
Tibor és Boris édesapja, Kálnoky Farkas – aki jelenleg Kőröspatakon él – szintén Németországból tért haza ősei földjére. Jánó Mihály azt is elmondta, hogy 1990-ben Kálnoky Farkas rengeteg segélyadománnyal érkezett Háromszékre. Boris Kálnoky úgy fogalmazott, hogy a családtagok lelki és konkrét értelemben vett visszatéréséről tulajdonképpen nem is ők maguk, hanem az otthoniak döntöttek, akik annyira szívesen és lelkesen fogadták a hazatérő nemesi család tagjait.
A háromszéki, kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, illetve osztrák-magyar történelmét
Fotó: Boris Kálnoky/Facebook
A kötetet megelőző kutatómunkáról szólva elmondta, rengeteg levéltárban kutatott: Brnóban, Budapesten, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön többek közt, rokonokat faggatott ki, történészekkel konzultált a különféle történelmi korszakokról, amíg összeállhatott az Őseim földjén. „Tulajdonképpen bizonyos tekintetben hálás lehetek a kommunistáknak, hogy mintegy rendszerezve megőrizték a levéltárakban az információkat, amik segítettek tájékozódni” – mondta a szerző. Jánó Mihály azt mondta:
Példaként említette, hogy Boris Kálnoky nagyapja szerkesztette azt az 1942-ben megjelent kötetet, amely Széchenyi István és Waldstein János 1830-as keleti utazásáról szól. Jánó Mihály arra is kitért, hogy a Kálnoky családnak köszönhető a gelencei műemléktemplom restaurálása is: Kálnoky Hugó Mikes Árminnal együtt köpeci Sebestyén József heraldikust, címerfestőt hívták, hogy restaurálja a freskókat, és Hugó francia nyelven tanulmányt is írt a háromszéki műemléktemplomnak és freskóinak a jelentőségéről.
Boris Kálnoky: „bizonyos tekintetben hálás lehetek a kommunistáknak, hogy mintegy rendszerezve megőrizték a levéltárakban az információkat, amik segítettek tájékozódni”
Fotó: Kiss Judit
Sok szó esett a könyvbemutatón a szerző nagyapjáról, Kálnoky Hugóról, akiről meghatottan beszélt Boris Kálnoky. Mint kifejtette,
„Ezt a hitet szinte élete végéig megtartotta. Aztán amikor ki kellett menekülnie Amerikába, ahol 12 dollárral a zsebében egy csirkefarmon dolgozott segédmunkásként, akkor is ez a hite védte meg a csalódásoktól. Aztán élete végén, amikor mindenét elveszítette, részben a családját is, akkor a hite is megrendült” – idézte fel megrendülten a szerző.
A szerző nagyanyja, Ingeborg fordulatokban bővelkedő életéről is sok szó esett. A szerző kifejtette, volt a család történetében egy pillanat, amikor ő nem értett egyet elődje döntésével: nevezetesen az, amikor a második világháború végén, 1945. januárjában nagyanyjának állapotosan, három kisgyerekkel kellett menekülnie Győrből Bécsbe, és nagyapja nem tartott velük, mert éppen az irányban munkálkodott, hogy „a Kisgazda párttal újjá akarták építeni az országot”.
Jánó Mihály azt is kiemelte, hogy az Őseim földje című kötet borítóján egy szép fotó látható, amely egy lovast ábrázol: a szerző nagyapját, Hugót, valamint édesapját, Farkast, 2 éves korában. A szerző kiemelte, különleges a képen látható kettős nyereg is, amely – akárcsak ma a gyerekülések – arra szolgált, hogy gyereknek is legyen hely a felnőtt mellett.
Újságírói kérdésre arról is beszélt, hogy a Die Welt című lap újságírója volt, viszont ma már csak véleménycentrikus lapokba ír. „Mivel a Mathias Corvinus Collegium oktatója vagyok, a németek azt mondják rám, hogy orbánista, propagandista vagyok” – mondta Boris Kálnoky.
Az olvasók közül az eseményen azt is visszajelezték, hogy az Őseim földjén 500 oldalas, de nagyon izgalmas olvasmány. A közönségből olyan kérdés is érkezett, hogy mivel szépirodalmi értékű műről van szó, tervez-e további, hasonló műfajú munkákat a szerző, aki azt felelte, hogy nem tervez irodalmi munkát jelenleg. Jánó Mihály mintegy pozitív kicsengésként azzal zárta a beszélgetést, hogy
így a család jövőjével kapcsolatban derűlátás körvonalazódhat.
Bár még látszanak a jelei a felújításnak, megnyílt szerdán a Kolozsvári Magyar Napok hagyományosan egyik legfontosabb, emblematikus helyszíne, a vásári kavalkádot kínáló Farkas utca.
Felejthetetlen látványt nyújtott a 14. Kolozsvári Magyar Napok keretében megrendezett 25. Szent István-napi Néptánctalálkozón fellépett néptánccsoportok bemutatója és előadása kedden este Kolozsvár központjában.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.
Életének kilencvenedik évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója. Híradások szerint a Nobel-díjas írót limai házában, családja körében érte a halál.
Április 11-én a romániai mozikban is bemutatkozott a József Attila életét feldolgozó új film
Költészet Napi premierrel indult a romániai mozikban a Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című film.
Életének 88. évében elhunyt Láng Gusztáv irodalomtörténész, kritikus, a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb értelmezője, a transzilvanizmus fogalmának és az erdélyi irodalom eszmei hagyományának következetes gondozója.
Az elmúlt tizenöt évben nemcsak az anyaországban, hanem a Kárpát-medencében is megerősödtek a magyar identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú hálózatok, partneri együttműködések – mondta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár.
Több száz diák ünnepelte Szatárnémeti központjában a magyar költészet napját pénteken délben.
szóljon hozzá!