Számos kortársat megihlet Bodor Ádám szépírói életműve
Fotó: Biró István
Különleges kötet jelent meg Bodor Ádám 85. születésnapja alkalmából: 35 szerző tiszteleg a Kossuth-díjas, 1936. február 22-én Kolozsváron született író életműve előtt. Számos erdélyi szerző írt a Receptek végnapokra című, a magyarországi Szépirodalmi Figyelő gondozásában napvilágot látott kiadványba: köztük Varga László Edgár, lapunk volt munkatársa, akinek novellájából idézünk.
2021. február 23., 21:542021. február 23., 21:54
Számos erdélyi szerző írását felsorakoztató, különleges kötetet jelentetett meg Bodor Ádám 85. születésnapjára a magyarországi Szépirodalmi Figyelő. A kolozsvári születésű Kossuth-díjas írót, aki olyan kultikus regények szerzője, mint a Sinistra körzet, Az érsek látogatása, a Verhovina madarai, 35 szerző köszönti február 22-i születésnapja alkalmából.
A Receptek végnapokra című kiadványban a szerzők Bodor Ádámnak a Verhovina madarai című kötetében szereplő Eroxim Mox fiktív szakácskönyvét idézik meg – közölte a kiadó. A receptes meséket tartalmazó, illusztrált antológia különleges gyűjtemény, amely Bodor Ádám írásművészete előtt tisztelgő mesés recepteteket vagy receptes meséket sorakoztat fel.
A Szépirodalmi Figyelő könyvek gondozásában napvilágot látott kiadvány szerzői közt erdélyiek is szerepelnek szép számmal: André Ferenc, Balázs Imre József, Borcsa Imola, Demény Péter, Király Farkas, Láng Zsolt, László Noémi, Murányi Sándor Olivér, Molnár Vilmos, Selyem Zsuzsa, Serestély Zalán, Szabó Róbert Csaba, Varga László Edgár – lapunk volt munkatársa –, valamint Vida Gábor és Vincze Ferenc.
Rajtuk kívül Antal Balázs, Babiczky Tibor, Bajtai András, Barnás Ferenc, Berniczky Éva, Cserna-Szabó András, Csík Mónika, Egressy Zoltán, Géczi János, Győrffy Ákos, Jász Attila, Kálmán Gábor, Kiss Tibor Noé, Kollár Árpád, Márton László, Sirokaï Mátyás, Szécsi Noémi, Térey János, Vass Norbert és Vörös István írásai olvashatók a kötetben.
Harmincöt szerző kalauzolja az olvasót a Bodor Ádám prózájában megjelenített szűk hágók és hófödte hegycsúcsok felé, közben pedig különös konyhai fortélyokat is megosztanak. A Vass Norbert és Vincze Ferenc által szerkesztett kötet receptjeinek összegyűjtésében Korpa Tamás is segédkezett, a könyvet Vincze Judit illusztrációi teszik gazdagabbá.
Fotó: Szépirodalmi Figyelő Facebook
Bodor Ádám abszurd stíluselemekkel átszőtt, a kortárs magyar irodalmat gyarapító szépírói életművét több ízben rangos díjakkal ismerték el. 2019-ben vehette át a Nemzet Művésze díjat. Akkor az író úgy fogalmazott, köszöni a sorsnak, amiért Erdélyben született, és élte le élete felét, mert ez a természeti, történelmi, etnikai és kulturális sokszínűségéről ismert vidék rengeteget adott számára.
A keletkezett üres teret kitölti valami más, az olvasó képzeletéből. Azzal, hogy valamit elhallgatok, éppen hogy elárulok valami mást, fontosat, titokzatosat. Emlékeztet ez némileg a művészi filmek avatott vágásmódjára, de még inkább az álom természetére, „kihagyásos szerkezetére” – olvasható az írótól A börtön szaga – Válaszok Balla Zsófia kérdéseire című könyvben.
Bodor Ádám 1936. február 22-én született Kolozsváron. Apja, Bodor Bertalan banki tisztviselő volt, akit 1950-ben a Márton Áron katolikus püspök elleni koncepciós perben öt év börtönre ítéltek. Bodor Ádámot 16 éves korában szintén elítélték, mivel kommunistaellenes röplapokat terjesztett. 1952–1954 között a szamosújvári börtönben ült.
majd 1955–1960 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult. 1960-tól az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. Egy évvel később, 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban, négy évvel később első novelláskötete is megjelent A tanú címmel. 1968 óta szabadfoglalkozású író. 1970–1975 között a Román Írószövetség tagja. 1982-ben Magyarországra települt. 1984-től 1988-ig lektor a Magvető Könyvkiadóban, majd ugyanitt szerkesztő.
1991-ben nyerte meg a később megjelent Sinistra körzet című kötetének egyik történetével a Holmi novellapályázatát. Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, lengyel, bolgár, szerb, horvát, szlovák, észt nyelven is.
Csalánfőzelék szamárkolbásszal – részlet Varga László Edgár írásából
Erre Aliwanka csak megvonta a vállát, belecsapta a frissen mosott ruháit egy kopott teknőbe, hóna alá vette, majd ruganyos léptekkel kisétált a közmosodából. A következő hetekben azonban addig-addig hízelgett, addig rágta a fülemet, amíg meg nem ígértette velem, hogy alkalomadtán majd kimásolok neki egynéhány receptet egy kockás füzetbe Eronim Mox szakácskönyvéből, lehetőleg úgy, hogy Anatol Korkodus ne tudjon róla. A kockás füzetet egy megrágott végű ceruzacsonkkal együtt ő maga csúsztatta a zsebembe. A füzeten ez a felirat állt: Emlékeim (Aliwanka). A lapok azonban, amelyeken annak idején Aliwanka emlékei sorjázhattak, hiányoztak. Egyenként téphették ki őket, vonalzót sem használva: a szélük ott éktelenkedett a megmaradt lapok fölött cakkosan-hullámosan, akár a Medwaya ormai, amelyeket holdvilágos éjszakákon olyan sokat bámultam az ágyamban fekve az egykori Czervensky-kúriában lévő szobám ablakából, hogy fejből le tudtam volna rajzolni őket, még ha a legmélyebb álmomból vernek is fel.
Erről jut eszembe: gyakran álmodok törpékkel. Szóval Aliwanka emlékei hiányoztak. Úgy tűnik, a varrónő jobbnak látta, ha eltünteti őket, mielőtt Jablonska Poljanára jött volna. Még az is lehet, hogy a biztonság kedvéért a fejéből is kitörölte őket – ki tudhatja az ilyesmit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!