2009. április 07., 10:392009. április 07., 10:39
Elnöki beszámolójában Orbán János Dénes az utóbbi három év pozitívumai közé sorolta, hogy az E-MIL több mint száz rendezvényt szervezett, elindította az Irodalmat a vidéknek projektet, amelynek köszönhetően a kortárs erdélyi irodalom a kisebb, magyarok lakta településekre is eljut, a szervezet ugyanakkor megerősítette pozícióját, és megháromszorozta a bevételeit.
Az elnök hiányosságként könyvelte el, hogy nem jegyezték még be a Hargita–Kovászna–Maros megyei fiókszervezeteket, amelyek révén a Liga hangsúlyosabban jelen lehetne e megyékben (de folyamatban van), és hogy nincsenek elegen egy grandiózusabb tevékenység kifejtésére, szerinte ugyanis ehhez nagyobb infrastruktúrára volna szükség.
A közgyűlésen választották meg három évre a Liga vezetőségét is.
Orbán János Dénest teljes egyetértésben választották újra az E-MIL elnökévé. A régi választmányi tagok is megőrizték pozíciójukat, kivéve a funkciót vállalni nem kívánó Márkus Barbarossa Jánost, akinek helyét Ármos Lóránd tölti be. Király Zoltán maradt az ügyvezető elnök, Böszörményi Zoltán az uniós kapcsolatokért felel és az Európai Írókongresszusban (European Writers’ Congress) képviseli az E-MIL-t, László Noémi Bukarestben, Ármos Lóránd pedig Budapesten tevékenykedik a szervezet érdekében.
A vezetőség prioritásai: a fiókszervezetek létrehozása, a Liga honlapjának aktívabbá tétele és az adatbázis bővítése, valamint a kortárs erdélyi írók tananyagba való bekerülésének szorgalmazása – ennek érdekében továbbképző-sorozatot indítanak középiskolai irodalomtanároknak, és rendhagyó irodalomórákat tartanak majd a középiskolásoknak. Négy új taggal bővült az E-MIL: Aniszi Kálmán, Egyed Péter, Jancsó Noémi és Szenkovics Enikő nyert felvételt, egy jelentkező kérelmét pedig visszautasította a közgyűlés.
Jancsó Noémi Emotikon című kötetének méltatásához Az ember tragédiájából kölcsönzött mottót Szőcs Géza író, költő: „Úgy elmerültél álomképeidben, / Hogy a rád bízott marha kárba ment”. Szőcs szerint az emlékezés és a virtualitás senkiföldjén íródnak Jancsó szövegei, és olyan világról tudósítanak, amelyben az álomképek relevanciával bírnak, miközben olyan figurák rajzolódnak ki, akiknek „marhái már kárba mentek”.
A fiatal szerző szövegeit olvasva minden lehetséges megközelítés végén marad még egy kusza és zavarba ejtő minőség: valami, amit nem lehet szavakkal megragadni – fejtette ki Szőcs Géza. Orbán János Dénes arra hívta fel a figyelmet, hogy a latin–angol szakon tanuló, első kötetes szerző versben és prózában egyaránt figyelemre méltó szövegeket alkotott, melyeken érezhető, hogy írójuk otthonosan mozog az antik irodalomban. Mint mondta, Jancsó Noémi szövegeinek sajátos humora és összetettsége gyakran csak a sokadik olvasás után válik nyilvánvalóvá, hiszen mindegyik mű számtalan értelmezést kínál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok