Gőzerővel készül a temesvári társulat. Vajda Boróka, Jancsó Előd, Aszalos Géza, Vincze Erika a Holtszezon, avagy A kis gömböc meséje című előadás próbáján
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Különleges előadás ősbemutatójára készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Keresztesi József magyarországi drámaíró Holtszezon, avagy A kis gömböc meséje című darabjából készülő zenés produkciót március 16-án láthatja első ízben a közönség. A temesvári társulat rendhagyó műfajú, „fogyasztóvédelmi gondoperettnek” nevezett előadásáról Balázs Attila színházigazgatót, Kedves Emőke rendezőt és Keresztesi József drámaírót kérdeztük.
2025. március 10., 14:012025. március 10., 14:01
Ősbemutatóra próbál gőzerővel a temesvári társulat: Keresztesi József magyarországi drámaíró Holtszezon, avagy A kis gömböc meséje című darabjából készül különleges zenés produkció a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. A darab március 16-ai ősbemutatója kapcsán a színház közölte, a társulat olyan kortárs művet keresett, amely élesen reflektál napjaink valóságára – így talált rá a „shakespeare-i tündérvilág paródiájára”.
Molnos András Csaba és Borbély B. Emília az egyik próbán
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Cári Tibor, a színház Uniter-díjas zeneszerzője a teljes szöveget dallamra írta, ezzel egy új műfajt is teremt. Balázs Attila igazgató a darabválsztásról a Krónikának kifejtette, a társulat gyakran ad helyet a kortárs daraboknak, és hogyha klasszikus előadást választanak, az előadásmód akkor is eléggé kortárs a temesvári színházban. „Hogy miért választottuk Keresztesi József darabját, annak megvan az aktualitása.
Gogol klasszikus drámájára utalva, amely a korrupció és a hatalom sötét, torz oldalát mutatja be. Mint mondta, a témában szerencsére léteznek kortárs darabok is, mint amilyen Keresztesi Józsefé.
„Az a téma foglalkoztat engem, mint színházvezetőt, hogy milyen abszurdak az állandó ellenőrzések. Tehát tulajdonképpen az ember végzi a munkáját, és közben még egy ugyanennyi idő kellene párhuzamosan arra, hogy mindezt leírja, hogy mit is végez. És ezt is kérik a színháztól. Tehát egy párhuzamos idő kellene ahhoz, hogy ezt mind leírja, hogy mit is végez. Tehát mondjuk mi most beszélgetünk, nekem meg majd egy adott pillanatban le kell írnom, hogy én adtam egy interjút” – fejtette ki Balázs Attila. Mint mondta, minden, ami történik, egyfajta folyamatos ellenőrzés alatt van. „Létezik mindenféle – uniós, nem uniós, felvállalt, a törvényekben leírt – ellenőrzési forma. Azt mondjuk, megszabadultunk a kommunizmustól, vagy ilyesmi, közben most egészen másfajta ellenőrzési formák érvényesülnek, uralkodik a bürokrácia, és ennek az új előadásnak ez is a témája.
– mondta az igazgató.
Próbapillanat. Jancsó Előd és Mátyás Zsolt Imre
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Balázs Attila hozzátette, a Holtszezon, avagy A kis gömböc meséje nemcsak erről szól, de ez is benne van: görbe tükör, társadalmi szatíra is valamilyen szinten. „Csavar is van benne, hiszen tulajdonképpen egy görög tragédia formájába van illesztve, de vígjáték. Keresztesi Józsefet a temesvári színház kérte fel, hogy az eredeti szövegét írja át librettóba, úgyhogy végig énekelt előadásról van szó” – mondta az igazgató. Hozzátette azt is, hogy
És mindenképpen nagy vállalkozás a színház részéről, hogy a darabot átírtuk librettó formába és Cári Tibor zenéjével jelenítjük meg énekkel, tánccal” – értékelt Balázs Attila. Azt is elmondta, az előadásban a társulat majdnem mindenik tagja színpadra lép, azok a színészek is, akik ettől az évadtól csatlakoztak hozzájuk.
Vincze Erika, Jancsó Előd, Vajda Boróka a próbán
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Kedves Emőke, a produkció rendezője elmondta, az előadás az igazságok közé rekedt ember dilemmáit járja körül. „Olyan kérdéseket tesz fel, mint például: hogyan viszonyulhat az ember az igazsághoz, ha egy olyan rendszer része, ahol nem az ő nézőpontja számít, hanem kizárólag az intézmény arculata és hírneve? Meddig hajlandó elmenni, mennyit áldoz fel személyes kapcsolataiból csak azért, hogy mentse, megőrizze a munkahelyét?
Úgy fogalmazott, a Holtszezon egy ilyen hétköznapi küzdelmet mutat be, dalba fűzve és abszurd humorral fűszerezve, a történet egy áruház színfalai mögött játszódik, ahová a kedves vevő sosem lát be – ez a bolti közeg jól érzékelteti, mennyi áldozattal jár a fogyasztói társadalom fenntartása. „A társulat színészei komoly kihívás elé álltak, hiszen az előadásban végig énekelniük, sőt, táncolniuk kell, ami viszonylag ritka prózai társulatok esetében.
A próbafolyamat remek alkalom volt az új tagok megismerésére és befogadására” – fejtette ki Kedves Emőke.
Keresztesi József drámaíró a Krónika megkeresésére kifejtette, darabját még 2011-ben írta, most a temesvári színház kérésére írta át a szöveget verses formába, hogy zenés produkció születhessen. „A darab nagyon sok mindent sűrít magába: sorstragédia, fekete komédia is, ugyanakkor zenés produkció.
Azt is elmondta, a szöveg 2011-ben nyert harmadik díjat az Örkény Színház pályázatán, megjelent a Jelenkor című folyóiratban. Később egy független előadás számára Keresztesi József átdolgozta kicsit, de ebben a teljesen verses formában újnak tekinthető. „A darab magja valamiféle idegesség, agresszió, toxikus tűz, ami egyre jobban jellemző az egész társadalomra. Olyan emberek mozognak a darabban, akik úgy érzik, hogy kevés a mozgásterük, a lehetőségük és ez ellen lázad fel a főszereplő. Ilyen értelemben egyfajta Kohlhaas Mihály-átirat is, szatirikus formában” – emelte ki a drámaíró. Azt is elmondta, szorosan kötődik a darab a fogyasztói társadalom témájához, ugyanis a környezet egy szupermarket, a szereplők az ott dolgozók.
Próbakép. Éder Enikő, Mátyás Zsolt Imre, Jancsó Előd és Magyari Etelka
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Keresztesi József kérdésünkre azt is elmondta, a darabot korábban Magyarországon egy független társulat, a Béta Társulat mutatta be felolvasószínházi formában, aztán a szentesi középiskola drámatagozata, de az új verzió teljesen átírt szöveg lesz.
Keresztesi József színikritikával is foglalkozik, így megkérdeztük tőle azt is, hogy meglátása szerint a magyarországi színházak mennyire részesítik előnyben repertoárjuk összeállításakor a kortárs, frissen születő darabokat.
A nagy vidéki kőszínházak inkább biztonságos repertoárokban gondolkodnak, már bevált darabokban, vagy olyan kortárs darabokban, amik már jól bejáratottak” – fogalmazott Keresztesi József. Mint mondta, ilyen értelemben a temesvári bátran és jól építkező színház.
Izgalmas munka zajlik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban: a társulat gőzerővel próbálja Keresztesi József Holtszezon, avagy A kis gömböc meséje című darabját, amelynek ősbemutatóját március 5-én láthatja a közönség.
Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői.
Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.
A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.
Gy. Szabó Béla 20 metszetből álló Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás március 22-én, szombaton 17 órakor, a nagyváradi Római Katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti folyosóján – tájékoztatott pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.
Március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban látható a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat – közölte Hankó Balázs csütörtökön Budapesten.
Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.
Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.
Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.
Bezárt öt évre a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti gyűjteményével rendelkező párizsi Pompidou Központ modern művészeti múzeuma.
B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetét mutatják be csütörtökön, március 13-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
szóljon hozzá!