Groteszk humorú keserédes társadalmi szatíra bemutatójára készül a temesvári társulat
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Izgalmas munka zajlik a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban: a társulat gőzerővel próbálja Keresztesi József Holtszezon, avagy A kis gömböc meséje című darabját, amelynek ősbemutatóját március 5-én láthatja a közönség.
2025. február 18., 20:442025. február 18., 20:44
Amint a társulat közleményében szerepel, Kedves Emőke rendező szerint az előadás különleges vállalás a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház részéről, hiszen
Keresztesi József tragikomédiáját nagyra értékeli a szakma – az Örkény István drámapályázaton, a PoSzt Nyílt Fórumán is díjazták, online portálján publikálta a Litera.hu, a Jelenkor és a Színház folyóirat, ebben a formájában azonban még nem találkozhatott vele a közönség.
A téma aktuális: egy leharcolt élelmiszer-áruház polcai között az alkalmazottak a mindennapok küzdelmeit vívják: akció akciót ér, hogy a bolt lépést tarthasson a multikkal; a főnöktől az árufeltöltőig mindenki azért küzd, hogy megőrizze a látszatot, miközben rohad az árukészlet, romlik a munkamorál, a bolt pedig abszurd túlélőtáborrá válik.
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház olyan kortárs művet keresett, amely élesen reflektál napjaink valóságára – így talált rá a „shakespeare-i tündérvilág paródiájára”. A társulat azonban nem állt meg a hagyományos színpadi megvalósításnál: zenés előadásként kelti életre a darabot: Cári Tibor, a színház Uniter-díjas zeneszerzője a teljes szöveget dallamra írja, ezzel egy új műfajt is teremtve.
A Holtszezon, avagy A kis gömböc meséje című darabot próbálják Temesváron
Fotó: Beliczay László / Csiky Gergely Állami Magyar Színház
A különleges színházi formát az is egyedivé teszi, hogy Keresztesi József maga is aktívan részt vesz az alkotói folyamatban, együtt dolgozva Orbán Enikő dramaturggal a mű zenés adaptációján. A kortárs dráma színpadra állításának előnye, hogy a szerző és a rendező közvetlenül együtt formálhatják a darabot.
A napjaink antihőseit felsorakoztató előadás koreográfiájáért Baczó Tünde felel, a díszleten és jelmezeken Albert Alpár dolgozik.
Az előadás bemutatója március 5-én 19.00 órától a Nagyteremben lesz, a premiert követő két előadást pedig március 16, 17-ére tűzi műsorra az intézmény.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén útjára indítja a Színház mindenkinek elnevezésű programját: jelnyelvi fordítással játszik egy Arany János-mese alapján készült bábelőadást siketek és nagyothallók számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!