Fotó: Bíró Márton
A vasárnapi erős kezdés után sem lankadt a lendület a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozón (TESZT): napi két-három előadás, beszélgetések, workshopok tarkítják a fesztiválközönség napjait.
2016. május 26., 20:012016. május 26., 20:01
A hét közepén, a TESZT félidejéhez érve felismerhető volt a meghívott előadások egyik legfeltűnőbb közös vonása (országra és kulturális környezetre való tekintet nélkül): a közönség kimozdításának, reflektálásra, sőt gyakran cselekvésre késztetésének szándéka. Szó esik aktuális vagy közelmúltbeli társadalmi problémákról, vallási tabukról, de személyes, nézői és állampolgári pozícióinkról is – a TESZT-en nehéz semlegesnek maradni.
A fesztivál fontos (helyzet)előnye, hogy izgalmas betekintést nyújt balkáni és exjugoszláv országok színházaiba is. Láthattunk például macedón előadást az 1989-es romániai forradalom máig tisztázatlan ellentmondásairól, melyen keresztül az alkotók saját jelenükre is reflektálnak. A szarajevói Háború Színház Liszt a vénákban című előadása pedig egy családi tragédia szemszögéből beszéli el Szarajevó ostromának történetét.
Urbán András a belgrádi Bitef Színházban rendezett Az Antikrisztus rövid története című előadásával ezúttal az intézményes vallás és a személyes hit között feszülő ellentét, illetve a vallási fanatizmus mechanizmusának felmutatására vállalkozott. Súlyosan aktuális kérdésekkel találhatja szemben magát a fesztivál közönsége, amelyeknek ezekben a kelet-európai országokban – legalábbis a TESZT prizmáján keresztül nézve – fontos feldolgozási terepük a színház.
Hasonlóan jelenkori témát dolgoz fel a budapesti Forte Társulat A te országod című előadása. Horváth Csaba rendezése Tar Sándor novelláiból kiindulva, a társulat főként mozgásra alapuló színházi nyelvén, a kisember szemszögéből mutatja be a magyarországi rendszerváltás máig be nem fejezett történetét. A sarki kocsmában iszogató lecsúszott munkásosztály képe kísértetiesen ismerős, ám ezúttal nem mehetünk el félrefordított fejjel mellettük.
A bolgár Alexander Manuiloff Az állam című koncepciója roppant érzékenyen és rafináltan ébreszt rá nézői és állampolgári felelősségünkre. A koncepció megnevezés nem véletlen, hiszen itt nincs szó hagyományos értelemben vett előadásról. Előadók hiányában a nézőkre hárul a tér közepén elhelyezett borítékkupac felolvasásának feladata, melyből egy fiatal aktivista búcsúlevele áll össze. Egyénként és közösségként is felelősekké válunk az „előadás” megvalósulásáért, passzivitásunk is állásfoglalást jelent – a társadalmi szerepvállalás analógiája nyilvánvaló: az állam olyan, amilyenné mi alakítjuk.
A TESZT előadásai olykor kényelmetlenek, vagy akár nehezen emészthetőek ám a fesztivál mindezek ellenére a szó legjobb értelmében véve közönségbarát: számtalan „csatornán” keresztül hívja párbeszédre nézőit. Így például az Upor László dramaturg, műfordító által vezetett előadás utáni beszélgetéseknek nem csupán az alkotók, hanem a nézők is aktív résztvevői, akik nem riadnak vissza kérdéseik, ellenérzéseik megfogalmazásától sem egy-egy megosztóbb előadás kapcsán.
A színház előcsarnokát beborító barna csomagolópapír, azaz a TESZT-fal szintén a fesztivál egyik (interaktív) védjegyének számít. Napról-napra bővül a kreatív falfirkagyűjtemény: az előadásokról megjelenő írások és a részt vevő diákok fesztiválnaplója mellé hétvégéig még bárki odafirkanthatja véleményét, rajzolhat valamit, hozzáadhat valamit a fesztivál e sajátos lenyomatához.
Balázs Nóra
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!