Fotó: Bíró Márton
A vasárnapi erős kezdés után sem lankadt a lendület a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozón (TESZT): napi két-három előadás, beszélgetések, workshopok tarkítják a fesztiválközönség napjait.
2016. május 26., 20:012016. május 26., 20:01
A hét közepén, a TESZT félidejéhez érve felismerhető volt a meghívott előadások egyik legfeltűnőbb közös vonása (országra és kulturális környezetre való tekintet nélkül): a közönség kimozdításának, reflektálásra, sőt gyakran cselekvésre késztetésének szándéka. Szó esik aktuális vagy közelmúltbeli társadalmi problémákról, vallási tabukról, de személyes, nézői és állampolgári pozícióinkról is – a TESZT-en nehéz semlegesnek maradni.
A fesztivál fontos (helyzet)előnye, hogy izgalmas betekintést nyújt balkáni és exjugoszláv országok színházaiba is. Láthattunk például macedón előadást az 1989-es romániai forradalom máig tisztázatlan ellentmondásairól, melyen keresztül az alkotók saját jelenükre is reflektálnak. A szarajevói Háború Színház Liszt a vénákban című előadása pedig egy családi tragédia szemszögéből beszéli el Szarajevó ostromának történetét.
Urbán András a belgrádi Bitef Színházban rendezett Az Antikrisztus rövid története című előadásával ezúttal az intézményes vallás és a személyes hit között feszülő ellentét, illetve a vallási fanatizmus mechanizmusának felmutatására vállalkozott. Súlyosan aktuális kérdésekkel találhatja szemben magát a fesztivál közönsége, amelyeknek ezekben a kelet-európai országokban – legalábbis a TESZT prizmáján keresztül nézve – fontos feldolgozási terepük a színház.
Hasonlóan jelenkori témát dolgoz fel a budapesti Forte Társulat A te országod című előadása. Horváth Csaba rendezése Tar Sándor novelláiból kiindulva, a társulat főként mozgásra alapuló színházi nyelvén, a kisember szemszögéből mutatja be a magyarországi rendszerváltás máig be nem fejezett történetét. A sarki kocsmában iszogató lecsúszott munkásosztály képe kísértetiesen ismerős, ám ezúttal nem mehetünk el félrefordított fejjel mellettük.
A bolgár Alexander Manuiloff Az állam című koncepciója roppant érzékenyen és rafináltan ébreszt rá nézői és állampolgári felelősségünkre. A koncepció megnevezés nem véletlen, hiszen itt nincs szó hagyományos értelemben vett előadásról. Előadók hiányában a nézőkre hárul a tér közepén elhelyezett borítékkupac felolvasásának feladata, melyből egy fiatal aktivista búcsúlevele áll össze. Egyénként és közösségként is felelősekké válunk az „előadás” megvalósulásáért, passzivitásunk is állásfoglalást jelent – a társadalmi szerepvállalás analógiája nyilvánvaló: az állam olyan, amilyenné mi alakítjuk.
A TESZT előadásai olykor kényelmetlenek, vagy akár nehezen emészthetőek ám a fesztivál mindezek ellenére a szó legjobb értelmében véve közönségbarát: számtalan „csatornán” keresztül hívja párbeszédre nézőit. Így például az Upor László dramaturg, műfordító által vezetett előadás utáni beszélgetéseknek nem csupán az alkotók, hanem a nézők is aktív résztvevői, akik nem riadnak vissza kérdéseik, ellenérzéseik megfogalmazásától sem egy-egy megosztóbb előadás kapcsán.
A színház előcsarnokát beborító barna csomagolópapír, azaz a TESZT-fal szintén a fesztivál egyik (interaktív) védjegyének számít. Napról-napra bővül a kreatív falfirkagyűjtemény: az előadásokról megjelenő írások és a részt vevő diákok fesztiválnaplója mellé hétvégéig még bárki odafirkanthatja véleményét, rajzolhat valamit, hozzáadhat valamit a fesztivál e sajátos lenyomatához.
Balázs Nóra
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
szóljon hozzá!