A Cintányéros cudar világ látványos kavalkádjában világhírű zenék, egyedi koreográfi ák szerepelnek
Fotó: Tamási Áron Színház
Nagy sikerű előadásokat visznek színre az év utolsó napjaiban a magyar társulatok: Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön is ígéretes produkciókkal várják a közönséget hétfőn és kedden este.
2019. december 30., 08:582019. december 30., 08:58
2019. december 30., 09:002019. december 30., 09:00
A román drámaírás egyik legünnepeltebb és legtöbbet játszott alkotója, I. L. Caragiale komédiájával búcsúztatja az óévet a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. Az elnökválasztásokat érintő évadban különös aktualitással bíró,
„I. L. Caragiale darabjának fordításait átdolgoztuk, hogy a korrupció és az érdekemberek a legjobb színben tűnhessenek fel. A valóságunk ihlette, de konkrétan senkire nem mutogatunk ujjal. Mert végül is miénk a felelősség, hogy kivel engedjük képviseltetni magunkat a közéletben. Ebben a zenés (!) vígjátékban (?) kisember és nagyember, román és magyar, nő és férfi, politikus és (nem) politizáló választópolgár egyszerre van színpadon, és a legszimpatikusabb énjüket mutatják” – vallja Győrfi Kata, az előadás dramaturgja.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház egy újabb francia komédia színrevitelével kívánja megörvendeztetni a mélyen tisztelt közönséget.
Lucienne, Vatelin felesége kapós nő, egyszerre próbálja őt megszerezni férje nős barátja, Pontagnac és a nőcsábász Rédillon. A nő azonban hű férjéhez, soha nem csalná meg őt mindaddig, míg ez fordítva meg nem történne. Az udvarlók legnagyobb szerencséjére épp ekkor jelenik meg a színen Maggie, akivel a férjnek egykor Londonban viszonya volt. Innen kezdődően a bohózatban feje tetejére áll a világ: némi zsarolás, számos hazugság, váratlan helyzetek, felfokozott ritmus, és kész is a káosz.
Georges Feydeau a 19–20. századforduló egyik legsikeresebb francia vígjátékszerzője, a korabeli vaudeville műfajának megújítója. Műveinek fő jellemzői a pergő ritmus, a kiszámított, pontos szerkesztés, szatirikus ábrázolásmód. A szürrealista és abszurd dráma előfutárának is tartják.
A hülyéje bohózat cselekményét számos hazugság, váratlan helyzetek alakítják
Fotó: Bereczky Sándor
Minden évben nagy érdeklődés övezi a Harag György Társulat óévbúcsúztató előadásait, s ez valószínűleg így lesz idén is:
Ray Cooney neve ismerős lehet a szatmári közönség számára, ő írta például a bonyodalmakban és nevettető szituációkban bővelkedő Család ellen nincs orvosság című darabot, de az ő nevéhez fűződik például A miniszter félrelép című darab is, melynek filmes változata hatalmas siker volt bő két évtizeddel ezelőtt.
Ray Cooney brit drámaíró Pénz az égből című bohózatában a középkorú Henry Perkins kishivatalnok születésnapi vacsorájára igyekszik haza, és a vonatról leszállva valaki másnak a táskáját veszi fel, amiben a szendvicse helyett vastag pénzkötegeket talál. Ez a temérdek pénz egyértelműen egy bűncselekményhez köthető, így Henry elhatározza, hogy lelép vele, még mielőtt a rendőrség meggyanúsítaná.
Azonban előreláthatatlan események sora keresztezi a menekülni vágyó főhőst, és a félreértések hálójából a maffia, a rendőrség, a haszonleső hivatalnokok, irigykedő barátok, rokonok nem engedik kiszabadulni. Ezeket a már-már abszurd helyzeteket rendkívüli humor kíséri, és ebben a kavalkádban pedig könnyű megfeledkezni arról, hogy mi elől és milyen indíttatásból menekül. A hazugság eredménye pedig az önkép és a többiekhez fűződő viszonyok torzulásához vezet.
Jacobi Viktor világhírű operettjével, a Sybill-lel köszönti az új évet a nagyváradi Szigligeti Színház:
Az előadás cselekménye a mesés orosz télbe kalauzol minket: valahol a cári Oroszországban egy kisváros népe lázban ég. A Grand Hotelben összegyűlt vendégek a nagyhercegnő érkezését várják. Kivéve Sybill. A híres francia színésznő szentpétervári turnéjáról menekült ide egy jövő nélküli szerelem elől. Petrov hadnagy a katonai szolgálat elől menekült, hogy Sybill-lel lehessen. Most már együtt kell menekülni az elfogatóparancs elől. És ha Sybill menekül, vele menekül Poire, az impresszáriója és annak felesége, Charlotte is.
A szerelmesek Párizsban új életet kezdhetnének, ha nem érkezne meg idő előtt a kormányzó. A szorult helyzetben nincs más megoldás, játszani kell, Sybill a nagyhercegnő szerepében találja magát. A váratlanul betoppanó nagyherceg pedig örömmel vesz részt a játékban. A báli forgatagban mindenki átváltozik, mindenki szerepet játszik, a párok felcserélődnek, az elfojtott vágyak felszínre kerülnek. És egyre nehezebb eldönteni, hol ér véget a játék, és hol kezdődik a valóság.
A Cintányéros cudar világ látványos kavalkádjában világhírű zenék, egyedi koreográfi ák szerepelnek
Fotó: Tamási Áron Színház
Kánkántáncosnők, a bécsi keringő mesterei, tüzes spanyol dámák, muzsikus cigányok, a revük tollas csillogó nagyasszonyai, parasztlánykák és csikósok várják az operettkedvelőket a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban.
A több mint 10 éve alakult Monarchia Operett céljául tűzte ki a világhírű, hungarikumnak számító magyar operett hagyományainak megőrzését, népszerűsítését, de a mai kor igényeihez alkalmazkodva fiatalos lendülettel, energiával telített látványos produkciókat állít színpadra. Ötvözi a folklórt, a revüt, különböző táncstílusokat, de mindezt úgy teszi, hogy közben megőrzi a klasszikus operett alapjait, hagyományait, értékeit.
A Cintányéros cudar világ látványos kavalkádjában világhírű zenék, egyedi koreográfiák, magas szinten képzett szólisták, táncosok, zenészek és az operetthez nélkülözhetetlen pompa ígér felejthetetlen szórakozást, melyben minden közönségréteg megtalálhatja a kedvérevalót.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
szóljon hozzá!