Fotó: Boda L. Gergely
Fafaragást, bútorfestést, hímzést, agyagozást, szőnyegszövést, gyöngyfűzést, mandalakészítést, néptáncot, sőt még quillinget, azaz papírcsíktechnikát is tanulhatott mintegy 120 gyerek a héten lezajlott csittszentiváni kézműves napokon.
2016. július 08., 16:372016. július 08., 16:37
Nemcsak a helyi gyerekek jártak a foglalkozásokra, hanem a környező településekről és Marosvásárhelyről is érkeztek fiatalok Csittszentivánba, ahol az iskola és a művelődési ház adott otthont a héten a Bandi Dezső Kulturális Egyesület által szervezett 14. kézműves tábornak.
Számítógép helyett kézművesség
Ahogy Székely Lajos, az egyesület elnöke lapunknak kifejtette, ezek a gyerekek nem ülnek a számítógép előtt, inkább a kézműves tevékenységeket részesítik előnyben. A tábor után elmesélik élményeiket barátaiknak, a híre továbbmegy, így aztán évről évre egyre többen és többen jelentkeznek. Vannak olyan gyerekek is, akik Magyarországról érkeztek a nagyszülőkhöz nyaralni, és élve a lehetőséggel, beiratkoztak a foglalkozásokra.
A résztvevők a népi motívumokkal ismerkedtek, a fafaragás alapjait sajátították el. Nem csupán szórakozást jelent az ilyen tevékenység, hanem a személyiségfejlődésükhöz is hozzájárul, készségeket fejleszt, a pályaválasztásban is segít – hangsúlyozza a pedagógus. A munkákat a tábor végeztével hazavihetik, otthon lakásdíszként használhatják a faragványokat és egyéb alkotásokat.
Mindent kipróbálnak
A program úgy állt össze – mesélte Székely Erzsébet pedagógus –, hogy a gyerekek valamennyi foglalkozáson részt vehettek, a fafaragástól az agyagozásig, a hímzéstől, szövéstől a gyöngyfűzésig. Ha valamelyik jobban megtetszett nekik, akkor lehetőségük volt arra, hogy a továbbiakban csak azzal foglalkozzanak. A tevékenységeket más-más teremben tartották, egy-egy helyen 15-20 gyerek tartózkodott egyszerre, egy vagy két pedagógus irányításával.
A pedagógusok önkéntesekként vállalják minden évben, hogy tanítják a gyerekeket varrni, hímezni, faragni, agyagozni – magyarázta a matematikatanárnő, aki év közben is kézimunkakört működtet az iskolában, amely szintén népszerű, főleg a lány diákok körében. Az ingyenes tábor pénteken egy nagy közös kiállítással zárult, ahová a szülőket is meghívták, minden gyerek bemutathatta, hogy mit készített, a tánccsoport pedig egy kis műsorral lép színpadra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!