Fotó: Boda L. Gergely
Marosvásárhelyen, a Maros Megyei Múzeum várgalériájában nyílt meg a Szamár-sziget szellemkatonái – A nagy háború balkáni halálmarsa című vándorkiállítás, amely a magyar történelem egy máig elhallgatott tragédiáját mutatja be. A kiállítás létrehozói, Margittai Gábor és Major Anita négy év kutatómunka után, 2014 nyarán indítottak kutatóexpedíciót, amelynek során végigjárták a balkáni halálmarsként (is csak néhol) emlegetett menetelés útvonalát.
Elhallgatott tragédia
Annak idején a hátországba a háborús propaganda miatt aligha jutott el a híre, de az 1914-es, Szerbia elleni hadműveletek során az osztrák–magyar hadsereg soraiból sokan már az első órákban fogságba estek, majd a niši gyűjtőtáborból a központi hatalmak 1915-ös offenzívája elől hajtották tovább őket. Miután Rigómezőnél összeomlott a szerb hadsereg, 35 ezer monarchiabeli foglyot, a több mint nyolcvanezres tömeg járványokat túlélő maradékát délnyugat felé terelték a szerbek.
A hadifoglyoknak gyakorlatilag minden ellátmány nélkül, erőltetett menetben kellett átgyalogolniuk Albánián, hogy aztán olasz marhaszállító gőzösök vigyék őket Szardíniára, pontosabban a hozzá tartozó Asinarára, azaz Szamár-szigetre. Leírhatatlan, ami a balkáni hegyekben történt a fogolycsoporttal: a legénység a szabad ég alatt éjszakázott, több százan fagytak meg minden hajnalra. Az erősebbek elvették a gyöngébbektől az innen-onnan kikapart rohadt répát, a bajtársak leszaggatták egymásról a ruhát, sőt egyes beszámolók szerint kannibalizmusra is volt példa.
De a Szamár-szigeten sem értek véget a megpróbáltatások, a rabok a puszta szigetre érkeztek meg 1916 januárjában, saját maguknak kellett kialakítaniuk a fogolytábort, a nem megfelelő körülmények és a rossz ellátás miatt alig hatezren érték meg a háború végét. Nem véletlen, hogy a Földközi-tenger közepén elhelyezkedő, paradicsomi látványt nyújtó, kedvelt turisztikai célpont – amely albínó szamarairól kapta a Szamár-sziget nevet – egykor az „ördög szigete\" volt az ott senyvedő osztrák–magyar bakáknak.
A kutatóházaspár a világon először járta végig kőről kőre a fogolymenet útját, föltérképezte a haláltáborokat, és az elhallgatott történetet könyv és dokumentumfilm formájában is feldolgozta, emellett pedig létrejött a most Vásárhelyen megtekinthető vándortárlat is. A Szamár-szigeten találtakat, az egykori hadifoglyok szállásául szolgáló épületek romjait, temetkezési helyeit, kápolnáit, a bokrokba szétdobált használati tárgyaikat lefotózták és korabeli tárgyakkal, levelekkel, fényképekkel és képeslapokkal együtt bocsátották közszemlére. A tárlat az egykori hadifoglyok megtalált naplóit, illetve általuk készített műalkotásokat is bemutatja.
Fehér csontok, fehér szamarak
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a tárlatnyitón arról beszélt, hogy mit él át a kutató, ha szembesül az előkerülő tárgyi bizonyítékokkal, azokkal a leletekkel, amelyek igazolják feltevéseit. Margittai Gábor és Major Anita drámai témát dolgoztak fel, a múltnak egy olyan szeletét, amely szinte teljesen feledésbe merült. Amikor beszélni kezdtek róla, és riportsorozatot közöltek a Szamár-sziget történetéről, egyre többen jelezték, hogy családjuk valamilyen emléket, levelet, naplót, fényképet, képeslapot, használati eszközt őriz abból az időből, apja, nagyapja révén kötődik a történethez. Így állt össze a tárlat anyaga, amely egyre bővül; jelenleg Marosvásárhelyen látható az eddigi leggazdagabb anyag, mindaz, ami eddig összegyűlt.
Major Anita lapunknak elmondta, olasz és szárd kutatók is segítették a négy éve tartó munkájukat, amely természetesen nem ért véget, hiszen bőven van még feltárnivaló. A foglyok az Osztrák–Magyar Monarchia teljes területéről toborzott hadseregből kerültek ki, így természetesen erdélyi vagy éppen felvidéki, délvidéki vonatkozása is van a történetnek. Margittai Gábor hozzátette, hogy a szerb és szardíniai haláltáborokban főként erdélyi származású hadifoglyok alakították ki a táborok „művészi arculatát\", kápolnákat, sírkerteket, épületeket tervezve és építve.
A két legfontosabb, Szász István kolozsvári és Ősz Nemes György temesvári születésű alkotó – mindketten regénybe illő körülmények között élték túl a halálmarsot és a lágerbeli megpróbáltatásokat. Ugyanakkor a 2014-es filmforgatáskor derült ki, hogy Szardínia szigetén sok magyar fogoly végzett kényszermunkát. Rátaláltak egy kis kápolnára, amelynek küszöbénél csaknem tucatnyi erdélyi katonát hantoltak el, akik gátépítéseken és mezőgazdasági robot során haltak meg.
Egykori magyar katonák csontjait bőven rejti a föld Asinara szigetén, a Szamár-szigeten, vagy más néven az „ördög szigetén\" is, amely egészen a 90-es évek végéig börtönszigetként működött, ahol nápolyi és szicíliai maffiózókat tartottak szigorú őrizet alatt, csak ezt követően lett nemzeti park és turisztikai látványosság – de nem első világháborús szerepe, hanem fehér szamarai miatt.
Bihar megyei középiskolások számára szerveznek a függőségekről szóló projektet, amelynek záró, fórumszínházi eseményét Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében tartják.
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.
Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.
Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.
Benedek Elek nyomában címmel szervezik meg a Szabédi-napokat pénteken Kolozsváron, szombaton pedig a Maros megyei Szabédon.
Erdélyi magyar, magyarországi, valamint román színi egyetemekről érkeztek színis hallgatók a csütörtökön kezdődött csíkszeredai Unscene fesztiválra, ahol vizsgaelőadásokkal mutatkoznak be.
A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Polcz Alaine (1922–2007) neves magyar pszichológus és író tiszteletére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által rendezett vándorkiállítás.
Tizenötödik alkalommal rendezi meg az idén a debreceni Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház és a Drámaírói Kerekasztal a kortárs magyar dráma ünnepét, a Deszka Fesztivált, amely csütörtökön kezdődik a cívisvárosban – jelezték a szervezők az MTI-nek.
Kolozsvárra érkezett a Petőfi 200 című kiállítás, mely 2023 januárjában, a költő születésének hónapjában indult útjára a székelyudvarhelyi Művelődési Házból, majd Erdély több települését is bejárta.
Bagossy Levente Jászai Mari-díjas díszlettervező makettjeiből nyílik kiállítás az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban.
szóljon hozzá!