2009. február 27., 09:272009. február 27., 09:27
„Augusztusban, mikor a Horváth-darabot kiválasztottuk, még senki nem beszélt válságról. A Mesél a bécsi erdő epizóddráma, több helyszínnel, szereplővel, amelyek úgy állnak össze, mint egy puzzle, a továbbgörgetett cselekmény köti össze a darabot, ezért nincs is a szó klasszikus értelmében például főszereplő. Sokszínű, a színészeket és a rendezőt is nagy feladat elé állító darab, mert szinte végtelen a szereplők viszonyrendszeréből kiaknázható lehetőségek sora. Nagy kihívás, ezért esett a választásunk a Horváth-műre” – mondta el lapunknak a rendező. A népszínműként megírt színdarabból adaptáció készült Székelyudvarhelyen, az eredeti szöveg mintegy felének felhasználásával, de még így is a társulat minden tagja szerepet kap, és négy meghívott művész is fellép: Molnár Gizella és Nemes Levente Sepsiszentgyörgyről, Salat Lehel és Bartos Csaba Kolozsvárról. A rendező szerint a jelenetekre tördelt darab akár filmforgatókönyv is lehetne, ezt felhasználva filmes eszközöket is alkalmaztak az előadásban: egy hatalmas, a teljes színházportált kitöltő vetítővászon ereszkedik le a jelenetek között, és a cselekmény egyes részleteit filmen követheti tovább a közönség. „Intimebb viszonyt tudunk így kialakítani a szereplők és a nézők között, közelebb tudunk hozni egy arcot, egy tekintetet, mint az egész alakos színpadi jelenléttel” – magyarázta a rendező. A videofelvételeket Kató Zsolt meghívott művész készítette, vendégművész a díszlet- és jelmezterveket jegyző Kerezsi Nemere is.
A tragikus végkifejlet – a nagyanya kegyetlen pragmatizmusa a gyerek halálát okozza – és a kilátástalan, a farkába harapó kígyóként a kiindulási pontra ismét visszatérő cselekmény ellenére szórakoztató is Ödön von Horváth műve. Egyszerre kegyetlen és vidám, egy könnyed és önfeledt, a békebeli monarchia nosztalgiájára vágyó és az éledő fasizmus kegyetlenségét, a második világháborút előrevetítő kettősség jellemzi.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.