Fotó: Szentes Zágon
2010. augusztus 23., 10:312010. augusztus 23., 10:31
Kevés a magyar nyelvet jól ismerő román anyanyelvű fordító, ezért alig van jelen a kortárs magyar irodalom a román nyelvterületen, egy románra fordított magyar könyvre legalább három magyarra fordított román irodalmi alkotás jut – derült ki többek közt a Kortárs erdélyi magyar írók románul című szombat esti kerekasztal-beszélgetésen.
Az előzetes tervek szerint a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett rendezvény házigazdái – Bréda Ferenc esszéíró, költő, műfordító és Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, kritikus – felolvastak volna saját, román nyelvre fordított műveikből, de mert az érdeklődők túlnyomó többsége magyar volt, inkább az irodalmi művek fordításának kulisszatitkairól, nehézségeiről esett több szó. Bréda Ferenc elmondta, technikai gondokkal küzdenek, ami a magyar kortárs irodalmi alkotások románra fordítását illeti. Kevés a magyar nyelvet jól ismerő román anyanyelvű fordító, ezért gyakran az erdélyi magyar műfordítóknak kell románra fordítaniuk a magyar prózát és a verseket egyaránt.
Az író, műfordító kifejtette, ezzel az a gond, hogy lektoráltatniuk kell az így készült fordításokat román anyanyelvű irodalmárokkal. „Az lehet profi fordító, aki jól ismeri a nyelvet, amelyről fordít, ugyanakkor anyanyelve az a nyelv, amelyre fordít” – szögezte le Bréda. A dévai születésű író az irodalmi fordítások kapcsán megemlítette, hogy azok a román műfordítók, akik még jól beszélik a magyar nyelvet, megöregedtek, és nem értik a modern fiatal szerzők gondolkodását, archaikus nyelvezetet használnak a fordításokban, és ez a minőség rovására megy. A Krónika kérdésére Bréda Ferenc elmondta: a technikai nehézségeket úgy lehetne áthidalni, ha az olyan irodalmi lapok, mint a Helikon vagy a román Tribuna kiképezhetné saját műfordítóit. Az irodalmár szerint húsz profi műfordító már elegendő volna ahhoz, hogy a kortárs magyar irodalmat románra átültethessék. „Csak műfordításból megélni nem tudnánk, de kiegészítő keresetnek jól jöhet az így szerzett pénz. Egy kétszáz oldalas könyv fordításával megközelítőleg 2000 eurót lehet keresni” – fejtette ki Bréda, aki szerint a műfordítóhiány problémájára az is megoldás lenne, ha az ország bármelyik román iskolájában választható nyelvként oktatnák a magyart, annál is inkább, hogy ezt a románok közül is sokan igényelnék.
Tíz év alatt írták össze az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől. Székely irodalmi antológia című kötet anyagát – avatta be a részletekbe olvasóit Orbán János Dénes a könyv pénteki bemutatóján. A Bulgakov Irodalmi Kávéház pincéjében rendezett könyvbemutatón a szerzők saját írásaikból olvastak fel. Az antológia öt szerzője közül György Attila és Fekete Vince nem lehetett jelen, Orbán János Dénes mellett Muszka Sándor és Sántha Attila nyújtottak ízelítőt írásaikból. A felolvasást Muszka Sándor kezdte, aki a székely gondolkodásmódot és nyelvjárást parodizáló stand-up comedyvel szórakoztatta a közönséget. A kötet címadó versét Sántha Attila írta, aki több – szinte kizárólag csak a székely nyelvjárás szavait felhasználó – versét olvasta fel. Orbán János Dénes egy általa vámpírtörténet-paródiának nevezett írással rukkolt elő, amelyben a székelyekről kialakult sztereotípiákat tette nevetségessé.
A székely irodalom lényege a „szívatás” – közölte Sántha Attila, aki a kötetben is olvasható példával támasztotta alá, hogy a székelyek szeretnek egymás rovására viccelődni. A poént poénra halmozó könyvbemutató Orbán János Dénes Bogdán László írót parodizáló epikus költeményével ért véget. Az első ízben megrendezett Kolozsvári Magyar Napokon számos további kulturális rendezvény szórakoztatta az érdeklődőket. Csütörtökön a Bulgakov Irodalmi Kávéház adott otthont Szentes Zágon Könyvborítók és irodalmi plakátok című kiállításának. Pénteken a Tranzit Házban Kolozsvári Magyar Filmnapok címmel kolozsvári vonatkozású filmeket tekinthetett meg a kincses város mozikedvelő közönsége.
Nem maradtak el a gyerekeknek szóló események sem, szombaton három József Attila-díjas költő: Fekete Vince, Orbán János Dénes és László Noémi olvasott fel írásaiból a Cimbora-mesedélután gyerekeknek című rendezvényen.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.