2009. június 02., 11:222009. június 02., 11:22
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleménye szerint Spiró György Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, műfordító tudományos igényű könyveiben foglalkozott egyebek mellett a közép-európai régió színműírásával, de az ő nevéhez fűződik a 20. századi horvát irodalom egyik legnagyobb alakja, Miroslav Krleza munkásságát bemutató monográfia is.
„Spiró György szinte emblematikus foglalatát nyújtja annak, amit ideálképként élünk meg: a számtalan közös szállal átszőtt közép-európaiságot. Ez indokolta, hogy a sikeres Visegrádi Irodalmi Antológia írói között szerepel a Kincs című novellájával, amely ízelítőt ad írásainak hangvételéből” – idézte a közlemény.
Az író munkássága a V4-ek országaiban is népszerű: Prágában az Odeon Kiadó jelentette meg X-ek című regényét, Csehországban és Szlovákiában több drámáját is bemutatták, Lengyelországban pedig film készült a Szappanopera, Az imposztor és a Kvartett című színműveiből.
Spiró György gyakran fordít a visegrádi országok nyelveiből, elsősorban lengyelből; a magyar közönség többek között Witold Gombrowicz, Stanislaw Wyspianski, Adam Zagajewski, Stanislaw Baranczak, Julian Kornhauser, Ryszard Kryniczki, Milos Borowski és Janusz Krasinszki műveit olvashatja neki köszönhetően.
A Visegrádi-díjat 2004-ben alapították a V4-ek kormányai; az elismerésben olyan művészek, illetve intézmények részesülhetnek, akik, illetve amelyek munkásságukkal hozzájárultak a visegrádi országok közötti kulturális együttműködéshez.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.