Fotó: A szerző felvétele
2011. július 28., 08:232011. július 28., 08:23
Vargha Mihály a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, a kiállítás kurátora a megnyitón elmondta, Albert Levente autonóm művészként mutatkozik be első egyéni kiállításán, amelyre furcsa módon csak most került sor, holott már negyedszázada rendszeresen kiállít a képzőművészeti seregszemléken. Albert Levente folyamatosan alkot, következetesen építkező művész, szögezte le a kurátor. A Rozsdasereg című kiállítás Albert Levente művészetének lenyomata, az elmúlt huszonöt év párlata. Ezt a fajta művészetet nem könnyű megérteni, ám a képzőművészet nemcsak gyönyörködtet, simogat, hanem néha üt, és a vad, feje tetejére állított világban ez a képzőművészetnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, mondta Vargha Mihály. Albert művészete nem a szalonok falára készült, nem akar mindenáron tetszeni, a drámai, sokszor tragikus életérzések, amelyeket a kollázsok, installációk, monotípiák közvetítenek, ott vannak a mindennapokban, ám sokszor félünk ezt kimondani, fejtette ki Vargha.
A múzeumigazgató szerint a Rozsdasereg című kiállítás felmutatja ezeket az életérzéseket, nem feltétlenül dekadens módon, hiszen a humor és a rejtett irónia oldószerként van jelen a munkákban. Albert Levente a Háromszék napilap fotóriportere, és valójában a fényképészet adta az első lökést művészetének kialakulásában, ennek kelléktárából veszi képalkotó módszerének több technikáját. A fényképészet művészi hitvallásként jelenik meg az alkotásokban, a fényérzékeny fotópapír és a reagensek kölcsönhatásából adódik a művek alaphangulata, ezt gazdagítja kollázzsal, monotípiával, lenyomattal, kézi levonattal. Új kísérleteiben a Rozsdaseregben pedig a vas lenyomata jelenik meg. Az alkotói attitűd alaphangja az idő múlása és az anyagok romlékonysága. A kiállítás szeptember 9-éig tekinthető meg a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!