„Az emberek a huszadik század folyamán úgy próbáltak érvényesülni, hogy folyton alakot váltottak. Aki például vasgárdista volt, könnyen átváltozott kommunistává” – magyarázta Alakváltók című, valós történeteken alapuló kalandregényének címét Szabó Róbert Csaba a kötet kolozsvári bemutatóján.
2016. április 28., 20:182016. április 28., 20:18
A Gaudemus könyvesboltban megtartott eseményen Márton Evelin író faggatta a könyvről pályatársát. A marosvásárhelyi Szabó Róbert Csaba elmesélte: a Székelyföld folyóirat egyik lapszámában találkozott az 1950-es években Románia erdeiben élő partizánok történetével, ennek hatására döntött a regény megírásáról.
Márton Evelin kérdésére elárulta: előtte alapos kutatómunkát végzett, óriási mennyiségű anyagot tanulmányozott a korszakról a marosvásárhelyi levéltárban, még a korabeli vasúti menetrendnek is utánaolvasott a regény hitelessége kedvéért. Mint mesélte: olyan kalandtörténetet akart írni, amilyeneket gyerekkorában ő is szívesen olvasott, azaz olyan regényt, „amiben lőnek”. Kifejtette: az 1950-es évek történései egészen 1989-ig meghatározták Románia történelmét. „Szeretek úgy gondolni a regényemre, hogy ez egy fikció, amelynek van valós alapja” – magyarázta.
A valós szereplők nevét az író megváltoztatta, hiszen nem akart dokumentarista regényt írni. A regény alapját a valóban létező Pusztai-banda, az ozsdolai származású Pusztai Ferenc és az általa vezetett maroknyi ellenálló története képezi, akik az Ozsdola környéki vadonban bujkáltak, fosztogattak, miután azonban két milicistát is megöltek, a Szekuritáté hajtóvadászatot indított ellenük, és Pusztait agyonlőtték. Az elnyomó hatalom Pusztait és a hozzá hasonlókat terroristaként kezelte, a nép viszont hősnek tartotta őket, ők voltak az 50-es évek Romániájának Rózsa Sándorai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!