2009. május 05., 10:502009. május 05., 10:50
Az éppen a költő századik születésnapjától látogatható kiállítás nem mindennapi kulturális eseménynek ígérkezik. A hagyaték részeként ugyanis, sok egyéb mellett olyan felbecsülhetetlen értékű eredeti kéziratok kerültek az MTAK állományába, mint a Bori notesz, a Szalai Sándornak Borban átadott „bori versek”: a Hetedik ecloga, a Levél a hitveshez, az A la recherche, a Nyolcadik ecloga, az Erőltetett menet.
A Bori notesz hasonmás kiadásban többször is napvilágot látott már, az eredetit azonban most tekintheti meg először a nagyközönség. A Szalai Sándornak átadott versek pedig még sohasem voltak kiállításon. Ebben a tárlóban lesz látható a költő 1944. május 19-én, a harmadik munkaszolgálatba bevonulása előtti napon írott híres versének, a Töredéknek („Oly korban éltem én e földön…”) az autográfja is.
Külön tárlóba kerül az abdai tömegsírból előkerült tárgyak és dokumentumok jelentékeny hányada: a már említett Bori noteszon kívül Radnóti Miklós különféle igazolványai, fényképei, Gyarmati Fanni fényképei, férjéhez a harmadik munkaszolgálatba írott levelei, szívbe markoló levélimádsága férjéért, valamint a Nyolcadik ecloga külön lapon fennmaradt példánya is.
Egy másik tárlóba versek és versfordítások eddig nem látott autográfjai kerültek.
Egymás mellett láthatók a Második ecloga, a Harmadik ecloga és a Negyedik ecloga kéziratai. Radnóti összesen nyolc eclogát írt, de mivel nem tudjuk, hogy hatodiknak melyik versét szánta, tulajdonképpen hét eclogát tartunk számon. Ebből a hétből a kiállításon ötnek látható az eredeti kézirata.
Külön tárló válogat Radnóti eddig kiadatlan és kiállítatlan leveleiből. Egyebek között megtekinthető a költőnek a feleségéhez írott két utolsó tábori levelezőlapja. A Borba indulás előtt, a Sződligeti gyűjtőtáborból írott levelek közül hármat láthat a közönség, ezek közül a legmegindítóbb talán az 1944. május 23-án vagy 24-én Gyarmati Fanninak írott levél: „Tudod, hogy az életem értelme vagy és amíg lehet, igyekszem élni miattad.”
Egy tárlóban a Radnóti Miklóssal kapcsolatos tárgyak kaptak helyet: versesköteteinek előjegyzési ívei, Radnóti és barátai szókirakós játéka. Kuriózumnak számít, s valószínűleg még a gyermekek érdeklődésére is számot tarthat Apollinaire híres versének, a Radnóti által fordított A megsebzett galamb és a szökőkútnak a nyomódúca.
A naplók és noteszek közül talán a legmeglepőbb a „rovófás”: a költő ebben vezette, hogy ismerőseinek „mennyi van a rovásán”. Egy tárlót a költő versesköteteinek első kiadású példányai töltenek meg.
A két asztaltárló üvege alá eredeti fényképek kerülnek Radnóti családtagjairól, barátairól, Gyarmati Fanniról és a költőről. A személyi iratokat és igazolványokat bemutató asztalon egyebek között Radnóti saját kezűleg rajzolt családfája, születési anyakönyvi kivonata, érettségi igazolványa, névváltoztatást engedélyező okmánya, szolgálati jegye, és második munkaszolgálata idejéből, 1943-ból fennmaradt kimaradási engedélye kapott helyet.
A kiállítást Babus Antal, a Kézirattár és Régi Könyvek osztályának munkatársa, Radnóti Miklós kéziratos hagyatékának feldolgozója rendezte. A rendhagyó Radnóti-tárlat május 29-ig tekinthető meg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Vasarely-termében.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.