Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról

rendhagyó irodalomóra

Nagy Zalán: „hús-vér” szerzők láttán csöppet sem ritka, hogy az 5–8-as diákoknak elkerekednek a szemeik, hiszen az írók, költők mindaddig a tankönyvekbe és távoli időkbe zárva éldegéltek

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői. A Vidékek, irodalmak elnevezésű kezdeményezés keretében szervezett rendhagyó irodalomóra-sorozatról Nagy Zalán költőt, a Helikon folyóirat legfiatalabb szerkesztőjét kérdeztük, lévén ő korban még elég közel áll a diáksághoz, így talán közvetlenebb a rálátása arra, miként közelítenek a tizenévesek a kortárs irodalomhoz.

Kiss Judit

2025. március 15., 08:362025. március 15., 08:36

2025. március 17., 18:242025. március 17., 18:24

A Helikon szépirodalmi folyóirat szerkesztői az elmúlt hónapokban számos erdélyi helyszínen tartottak rendhagyó irodalomóra-sorozatot általános és középiskolásoknak, hogy a diákok közvetlenül, személyesen találkozhassanak az alkotókkal. Nagy Zalánt, a folyóirat legfiatalabb szerkesztőjét, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar-norvég szakos bölcsész hallgatóját kértük meg, összegezze tapasztalatait.

Azért esett a választásunk a fiatal költőre – akinek debütkötetét egyébként már több ízben díjazták –, mert korban még elég közel áll a diáksághoz, így talán közvetlenebb a rálátása arra, miként közelítenek a tizenévesek a kortárs irodalomhoz.

Vidékek, irodalmak volt az átfogó, az RMDSZ által tavaly szeptemberben elindított és idén februárban zárult irodalomtámogatási program neve. A projekt keretében Erdélyben élő írókat és műveiket népszerűsítették a szórványban, a médiában.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Népes diákközönség a zilahi találkozón

Fotó: Demyen Tamara

„Mi összesen nyolc településen léptünk fel október és február között, főként iskolákban, »élesben«, a diákoknak bemutatkozva. Sorrendben a következő településeken:

Idézet
Zilah, Szilágysomlyó, Kraszna, Sarmaság, Szilágycseh, Szamosújvár, Kolozsvár, Szászfenes. Egyetemi tantárgyleírásokba szokták beleírni, hogy frontális előadás, ezen mindig vigyorgok egyet a szó katonás konnotációja miatt. Remélem, nem voltunk »frontálisak« azzal a nagyjából 300 diákkal, akiknek meséltünk a Helikonról, régi és új irodalmi »térképekről«.

Célunk volt eljutni olyan helyekre, ahol ezelőtt nem jártunk, utakat tettünk tehát a Szilágyságba, avagy Zilahra és környékére, szem előtt tartva, hogy innen származott a Helikon alapító-főszerkesztője, Szilágyi István” – mondta el a fiatal szerkesztő.

„A samponos flakon apró betűi nem állnak annyira távol egy jó novellától, mint hinnénk”

Felvetettük azt is: sok szó esik manapság arról, hogy nem egyszerű a fiatal, főként a mozgókép, vagy egyáltalán a kép dominanciájához szokott diákságot közel vinni az írott szó, az irodalom bűvöletéhez. Az egyetemista Nagy Zalán nem áll távol korban a középiskolás korosztálytól, megkérdeztük, helyszíni tapasztalatai alapján mi körvonalazódott számára, milyen a diákságnak a kortárs, élő irodalomhoz fűződő viszonya.

„Azt hiszem, a legtöbb íróval, »irodalombűvölővel«, akikkel beszélgettem, egyetértettünk abban, hogy a diákokat most is erősen foglalkoztatja az írott szöveg. Persze másfajta, talán egyneműbb szövegek ezek – gondoljunk csak az egyneműsödő médiára –, de elsősorban az a legfontosabb, hogy aktív kapcsolatot ápoljunk a nyelvvel.

Ha ez pipa, akkor van mire építeni, van hova tovább, a samponos flakon apró betűi nem állnak annyira távol egy jó novellától, mint hinnénk, ahogy a hollywoodi filmektől is eljuthatunk egészen az antikvitásig, az eposzig” – fejtette ki Nagy Zalán.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Helikon-szerkesztők az iskolában. Nagy Zalán, Papp Attila Zsolt és Demeter Zsuzsa a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

Úgy fogalmazott, a kép dominanciáját viszont ő is érzékeli, a Helikon szerkesztősége rendszerint próbált „rájátszani” kép és szöveg viszonyára, például egyetlen fotóból kiindulva írtak a diákok történeteket, csupán a fantáziára és a nyelvre hagyatkozva.


Háromféle viszonyulás a kortárs irodalomhoz

Azt is megkérdeztük a fiatal költőtől, miként látja: az, hogy élő, „hús-vér” szerzők juttatják el az irodalmat az iskolákba, mennyiben lehet más, mint az, ha csak betűkön, szövegen keresztül találkozik a tizenéves az irodalommal.

„Távol áll tőlem, hogy általánosítva beszéljek a tizenévesekről – már csak azért is, mert nem vagyok náluk sokkal idősebb. Rengeteg múlik a környezeten, az iskolán, a tanárokon, azon, hogy milyen impulzusok érnek egy-egy diákot,

és hogy azok hogyan vezetik el újabb (olvasmány)élményekhez. A »hús-vér« szerzők láttán csöppet sem ritka, hogy az 5–8-as diákoknak elkerekednek a szemei, hiszen az írók, költők mindaddig a tankönyvekbe és távoli időkbe zárva éldegéltek” – fogalmazott Nagy Zalán. Mint mondta, a diákságnak a kortárs, élő irodalomhoz viszonya olyan, hogy:

1. nincs, 2. valamiféle van, de a diák távolságtartó annak szokatlansága miatt, 3. van, és a diák helyenként meg tudja benne találni önmagát.

„Úgy érzem, sikerült ilyen helyeket teremteni, abból kiindulva, hogy órák után volt, amikor személyesen odajött hozzánk egy-egy tanuló, és éreztük a kapcsolódást” – mondta a fiatal szerkesztő.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Mărcuțiu-Rácz Dóra, Papp Attila Zsolt és Márton Evelin szerkesztők a Szilágy megyei Krasznán tartott találkozón

Fotó: Helikon folyóirat

Nincs hozzáférésük a diákoknak az újfajta irodalmi nyelvhez

Nagy Zalántól azt is megkérdeztük, mi a tapasztalata, az erdélyi középiskolásokat inkább a vers vagy a próza szólítja meg általában, és mik azok a „hívószavak”, tematikák, amik jól működnek az esetükben. „Kit a vers, kit a próza, de nem is lehet annyira kettéválasztani, inkább a milyenségükön van a hangsúly, nem pedig a műfaji meghatározásokon. Kortárs irodalom esetében fontos először olyan szövegeket felmutatni, amikhez egyszerűbb a kapcsolódás. Mondjuk egy Parti Nagy Lajos-vers könnyen kiválthatja a fent említett szokatlanság érzetét.

A tanárok jó esetben is csak a 20. század közepéig jutnak el az irodalomoktatással, nem meglepő, hogy nincs hozzáférésük a diákoknak az újfajta irodalmi nyelvhez, de ez jól is elsülhet: az explicit megszólalások vagy a tabutémák olyan figyelemfelkeltő alakzatok, amik könnyen be tudják vonzani a fiatal olvasókat,

esélyt adva akár egy mélyebb kapcsolatra az adott szöveggel” – fejtette ki nagy Zalán. Hozzátette, témák szintjén ugyanaz érdekli a 15 évest, ami az 55 évest: élet-halál, identitás, szerelem stb. – csak máshogyan.

rendhagyó irodalomóra Galéria

A Helikon irodalmi lapot számos erdélyi településen megismerhették a diákok

Fotó: Szentes Zágon

„Láttam a szemükben, hogy nem érdekli őket a vers, én pedig magamban igazat adtam nekik”

Azt is megkérdeztük Nagy Zalántól, mik voltak számára a legérdekesebb, legelgondolkodtatóbb visszajelzések, amik a diákok részéről a szerzők felé érkeztek. „Kiemelnék egy órát, amire nem helikonosként mentem be, hanem egyedül, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) színeiben – az E-MIL egyébként számos rendhagyó irodalomórát szervezett az elmúlt egy évben. Miután meséltem erről meg arról a diákoknak, felolvastam az egyik versemet, és a végére érve láttam a szemükben, hogy nem érdekli őket a vers, én pedig magamban teljesen igazat adtam nekik. Ekkor máshonnan közelítettem hozzájuk, kitaláltam egy közös alkotói játékot, hogy hozzunk létre valamit együtt, erre pedig már rá tudtak kapcsolódni. Tanulságos volt, hogy az irodalom nem magánakció, akkor van értelme és akkor történik, ha közösségi élményként tekintünk rá” – mondta a fiatal költő. Kiemelte, őt egyébként egyre jobban zavarja, amikor az érettebb szerzők imádják megmutatni, hogy „mi is van a tarsolyban”.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Nagy Zalán és Karácsonyi Zsolt, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője Zilahon a rendhagyó irodalomórán

Fotó: Demyen Tamara

„Menni” tudni a verssel

Azt is megkérdeztük, ha a tapasztalatait összegezné, mit gondol, költői pályája alakulására hathat-e vajon és miként hathat az, hogy személyes olvasói visszajelzéseket kaphat a fiataloktól, akik a potenciális olvasói. „Természetesen hat rám az olvasói visszajelzés, szinte mindig úgy írok, hogy egy-egy szöveg befejezése után rögtön megmutatom a hozzám legközelebb állóknak. Ha célba ér náluk a vers, akkor sikerélményem van. Ez nem azt jelenti, hogy nem magamnak írok, csupán azt, hogy ha be tudják fogadni és »menni« tudnak a verssel, akkor az jó valószínűséggel azt jelenti, hogy sikerült beleilleszkednem egy bizonyos – irodalmi – hagyományba, hiszen az idők kezdetétől mindenkiben ott vannak ezek a hagyományok, kulturális minták, kollektív tapasztalatok és érzések, amelyek hiteles ábrázolásával hiteles versek születhetnek. Ha pedig nem a hozzám közelállók részéről, hanem mondjuk diákoktól jön visszajelzés, akkor is nagyjából ugyanez a helyzet” – mondta a fiatal költő.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Játék a szavakkal

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

A 2003-ban Marosvásárhelyen született Nagy Zalánnak rangos elismerésben részesült első verseskötete, az Atlasz vállára veszi a holdat, amely a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Híradó Kiadó által közös gondozásában látott napvilágot 2024-ben a Hervay Könyvek sorozatban. Kérdésünkre, hogy mi a soron következő alkotói terve, úgy válaszolt, ezt nem fejtheti ki, mert az a hipotézise, hogy minél többet magyarázza valaki, hogy éppen mit csinál, annál kevésbé csinálja azt. „De titkolózni sem szeretek, és a rímhelyzet kedvéért: lesz benne személyes és közösségi tér, Föld és kozmosz, nehéz emberek, fáradt versek, Varjúvár és Farkas B.” – ennyit árult el következő alkotásairól.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Szilágysomlyón is találkoztak a diákokkal a Helikon folyóirat szerkesztőivel

Fotó: Helikon folyóirat

rendhagyó irodalomóra Galéria

Rendhagyó irodalomóra a Szilágy megyei Krasznán

Fotó: Helikon folyóirat/Facebook

rendhagyó irodalomóra Galéria

A szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumban tartott rendhagyó irodalomórát Márton Evelin író, szerkesztő

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

korábban írtuk

A magyar kultúra napján ünnepli születésnapját a 35 éves Helikon folyóirat
A magyar kultúra napján ünnepli születésnapját a 35 éves Helikon folyóirat

Ünnepi lapszámbemutatóval egybekötött irodalmi estre várja az érdeklődőket a 35. születésnapját ünneplő Helikon folyóirat szerkesztősége.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 07., szerda

Premier a láthatáron: újra az opera színpadán a gyerekszereplőkkel készült Valahol Európában

A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.

Premier a láthatáron: újra az opera színpadán a gyerekszereplőkkel készült Valahol Európában
2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken