Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról

rendhagyó irodalomóra

Nagy Zalán: „hús-vér” szerzők láttán csöppet sem ritka, hogy az 5–8-as diákoknak elkerekednek a szemeik, hiszen az írók, költők mindaddig a tankönyvekbe és távoli időkbe zárva éldegéltek

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői. A Vidékek, irodalmak elnevezésű kezdeményezés keretében szervezett rendhagyó irodalomóra-sorozatról Nagy Zalán költőt, a Helikon folyóirat legfiatalabb szerkesztőjét kérdeztük, lévén ő korban még elég közel áll a diáksághoz, így talán közvetlenebb a rálátása arra, miként közelítenek a tizenévesek a kortárs irodalomhoz.

Kiss Judit

2025. március 15., 08:362025. március 15., 08:36

A Helikon szépirodalmi folyóirat szerkesztői az elmúlt hónapokban számos erdélyi helyszínen tartottak rendhagyó irodalomóra-sorozatot általános és középiskolásoknak, hogy a diákok közvetlenül, személyesen találkozhassanak az alkotókkal. Nagy Zalánt, a folyóirat legfiatalabb szerkesztőjét, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar-norvég szakos bölcsész hallgatóját kértük meg, összegezze tapasztalatait.

Azért esett a választásunk a fiatal költőre – akinek debütkötetét egyébként már több ízben díjazták –, mert korban még elég közel áll a diáksághoz, így talán közvetlenebb a rálátása arra, miként közelítenek a tizenévesek a kortárs irodalomhoz.

Vidékek, irodalmak volt az átfogó, az RMDSZ által tavaly szeptemberben elindított és idén februárban zárult irodalomtámogatási program neve. A projekt keretében Erdélyben élő írókat és műveiket népszerűsítették a szórványban, a médiában.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Népes diákközönség a zilahi találkozón

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

„Mi összesen nyolc településen léptünk fel október és február között, főként iskolákban, »élesben«, a diákoknak bemutatkozva. Sorrendben a következő településeken:

Idézet
Zilah, Szilágysomlyó, Kraszna, Sarmaság, Szilágycseh, Szamosújvár, Kolozsvár, Szászfenes. Egyetemi tantárgyleírásokba szokták beleírni, hogy frontális előadás, ezen mindig vigyorgok egyet a szó katonás konnotációja miatt. Remélem, nem voltunk »frontálisak« azzal a nagyjából 300 diákkal, akiknek meséltünk a Helikonról, régi és új irodalmi »térképekről«.

Célunk volt eljutni olyan helyekre, ahol ezelőtt nem jártunk, utakat tettünk tehát a Szilágyságba, avagy Zilahra és környékére, szem előtt tartva, hogy innen származott a Helikon alapító-főszerkesztője, Szilágyi István” – mondta el a fiatal szerkesztő.

„A samponos flakon apró betűi nem állnak annyira távol egy jó novellától, mint hinnénk”

Felvetettük azt is: sok szó esik manapság arról, hogy nem egyszerű a fiatal, főként a mozgókép, vagy egyáltalán a kép dominanciájához szokott diákságot közel vinni az írott szó, az irodalom bűvöletéhez. Az egyetemista Nagy Zalán nem áll távol korban a középiskolás korosztálytól, megkérdeztük, helyszíni tapasztalatai alapján mi körvonalazódott számára, milyen a diákságnak a kortárs, élő irodalomhoz fűződő viszonya.

„Azt hiszem, a legtöbb íróval, »irodalombűvölővel«, akikkel beszélgettem, egyetértettünk abban, hogy a diákokat most is erősen foglalkoztatja az írott szöveg. Persze másfajta, talán egyneműbb szövegek ezek – gondoljunk csak az egyneműsödő médiára –, de elsősorban az a legfontosabb, hogy aktív kapcsolatot ápoljunk a nyelvvel.

Ha ez pipa, akkor van mire építeni, van hova tovább, a samponos flakon apró betűi nem állnak annyira távol egy jó novellától, mint hinnénk, ahogy a hollywoodi filmektől is eljuthatunk egészen az antikvitásig, az eposzig” – fejtette ki Nagy Zalán.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Helikon-szerkesztők az iskolában. Nagy Zalán, Papp Attila Zsolt és Demeter Zsuzsa a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

Úgy fogalmazott, a kép dominanciáját viszont ő is érzékeli, a Helikon szerkesztősége rendszerint próbált „rájátszani” kép és szöveg viszonyára, például egyetlen fotóból kiindulva írtak a diákok történeteket, csupán a fantáziára és a nyelvre hagyatkozva.


Háromféle viszonyulás a kortárs irodalomhoz

Azt is megkérdeztük a fiatal költőtől, miként látja: az, hogy élő, „hús-vér” szerzők juttatják el az irodalmat az iskolákba, mennyiben lehet más, mint az, ha csak betűkön, szövegen keresztül találkozik a tizenéves az irodalommal.

„Távol áll tőlem, hogy általánosítva beszéljek a tizenévesekről – már csak azért is, mert nem vagyok náluk sokkal idősebb. Rengeteg múlik a környezeten, az iskolán, a tanárokon, azon, hogy milyen impulzusok érnek egy-egy diákot,

és hogy azok hogyan vezetik el újabb (olvasmány)élményekhez. A »hús-vér« szerzők láttán csöppet sem ritka, hogy az 5–8-as diákoknak elkerekednek a szemei, hiszen az írók, költők mindaddig a tankönyvekbe és távoli időkbe zárva éldegéltek” – fogalmazott Nagy Zalán. Mint mondta, a diákságnak a kortárs, élő irodalomhoz viszonya olyan, hogy:

1. nincs, 2. valamiféle van, de a diák távolságtartó annak szokatlansága miatt, 3. van, és a diák helyenként meg tudja benne találni önmagát.

„Úgy érzem, sikerült ilyen helyeket teremteni, abból kiindulva, hogy órák után volt, amikor személyesen odajött hozzánk egy-egy tanuló, és éreztük a kapcsolódást” – mondta a fiatal szerkesztő.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Mărcuțiu-Rácz Dóra, Papp Attila Zsolt és Márton Evelin szerkesztők a Szilágy megyei Krasznán tartott találkozón

Fotó: Helikon folyóirat

Nincs hozzáférésük a diákoknak az újfajta irodalmi nyelvhez

Nagy Zalántól azt is megkérdeztük, mi a tapasztalata, az erdélyi középiskolásokat inkább a vers vagy a próza szólítja meg általában, és mik azok a „hívószavak”, tematikák, amik jól működnek az esetükben. „Kit a vers, kit a próza, de nem is lehet annyira kettéválasztani, inkább a milyenségükön van a hangsúly, nem pedig a műfaji meghatározásokon. Kortárs irodalom esetében fontos először olyan szövegeket felmutatni, amikhez egyszerűbb a kapcsolódás. Mondjuk egy Parti Nagy Lajos-vers könnyen kiválthatja a fent említett szokatlanság érzetét.

A tanárok jó esetben is csak a 20. század közepéig jutnak el az irodalomoktatással, nem meglepő, hogy nincs hozzáférésük a diákoknak az újfajta irodalmi nyelvhez, de ez jól is elsülhet: az explicit megszólalások vagy a tabutémák olyan figyelemfelkeltő alakzatok, amik könnyen be tudják vonzani a fiatal olvasókat,

esélyt adva akár egy mélyebb kapcsolatra az adott szöveggel” – fejtette ki nagy Zalán. Hozzátette, témák szintjén ugyanaz érdekli a 15 évest, ami az 55 évest: élet-halál, identitás, szerelem stb. – csak máshogyan.

rendhagyó irodalomóra Galéria

A Helikon irodalmi lapot számos erdélyi településen megismerhették a diákok

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

„Láttam a szemükben, hogy nem érdekli őket a vers, én pedig magamban igazat adtam nekik”

Azt is megkérdeztük Nagy Zalántól, mik voltak számára a legérdekesebb, legelgondolkodtatóbb visszajelzések, amik a diákok részéről a szerzők felé érkeztek. „Kiemelnék egy órát, amire nem helikonosként mentem be, hanem egyedül, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) színeiben – az E-MIL egyébként számos rendhagyó irodalomórát szervezett az elmúlt egy évben. Miután meséltem erről meg arról a diákoknak, felolvastam az egyik versemet, és a végére érve láttam a szemükben, hogy nem érdekli őket a vers, én pedig magamban teljesen igazat adtam nekik. Ekkor máshonnan közelítettem hozzájuk, kitaláltam egy közös alkotói játékot, hogy hozzunk létre valamit együtt, erre pedig már rá tudtak kapcsolódni. Tanulságos volt, hogy az irodalom nem magánakció, akkor van értelme és akkor történik, ha közösségi élményként tekintünk rá” – mondta a fiatal költő. Kiemelte, őt egyébként egyre jobban zavarja, amikor az érettebb szerzők imádják megmutatni, hogy „mi is van a tarsolyban”.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Nagy Zalán és Karácsonyi Zsolt, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője Zilahon a rendhagyó irodalomórán

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

„Menni” tudni a verssel

Azt is megkérdeztük, ha a tapasztalatait összegezné, mit gondol, költői pályája alakulására hathat-e vajon és miként hathat az, hogy személyes olvasói visszajelzéseket kaphat a fiataloktól, akik a potenciális olvasói. „Természetesen hat rám az olvasói visszajelzés, szinte mindig úgy írok, hogy egy-egy szöveg befejezése után rögtön megmutatom a hozzám legközelebb állóknak. Ha célba ér náluk a vers, akkor sikerélményem van. Ez nem azt jelenti, hogy nem magamnak írok, csupán azt, hogy ha be tudják fogadni és »menni« tudnak a verssel, akkor az jó valószínűséggel azt jelenti, hogy sikerült beleilleszkednem egy bizonyos – irodalmi – hagyományba, hiszen az idők kezdetétől mindenkiben ott vannak ezek a hagyományok, kulturális minták, kollektív tapasztalatok és érzések, amelyek hiteles ábrázolásával hiteles versek születhetnek. Ha pedig nem a hozzám közelállók részéről, hanem mondjuk diákoktól jön visszajelzés, akkor is nagyjából ugyanez a helyzet” – mondta a fiatal költő.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Játék a szavakkal

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

A 2003-ban Marosvásárhelyen született Nagy Zalánnak rangos elismerésben részesült első verseskötete, az Atlasz vállára veszi a holdat, amely a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Híradó Kiadó által közös gondozásában látott napvilágot 2024-ben a Hervay Könyvek sorozatban. Kérdésünkre, hogy mi a soron következő alkotói terve, úgy válaszolt, ezt nem fejtheti ki, mert az a hipotézise, hogy minél többet magyarázza valaki, hogy éppen mit csinál, annál kevésbé csinálja azt. „De titkolózni sem szeretek, és a rímhelyzet kedvéért: lesz benne személyes és közösségi tér, Föld és kozmosz, nehéz emberek, fáradt versek, Varjúvár és Farkas B.” – ennyit árult el következő alkotásairól.

rendhagyó irodalomóra Galéria

Szilágysomlyón is találkoztak a diákokkal a Helikon folyóirat szerkesztőivel

Fotó: Helikon folyóirat

rendhagyó irodalomóra Galéria

Rendhagyó irodalomóra a Szilágy megyei Krasznán

Fotó: Helikon folyóirat/Facebook

rendhagyó irodalomóra Galéria

A szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumban tartott rendhagyó irodalomórát Márton Evelin író, szerkesztő

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

korábban írtuk

A magyar kultúra napján ünnepli születésnapját a 35 éves Helikon folyóirat
A magyar kultúra napján ünnepli születésnapját a 35 éves Helikon folyóirat

Ünnepi lapszámbemutatóval egybekötött irodalmi estre várja az érdeklődőket a 35. születésnapját ünneplő Helikon folyóirat szerkesztősége.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 14., péntek

Kossuth-díjat kapott Petrás Mária, a csángó magyar kultúra őrzője

Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.

Kossuth-díjat kapott Petrás Mária, a csángó magyar kultúra őrzője
2025. március 14., péntek

Kossuth-díjat kapott Nemes Levente, a Tamási Áron Színház egykori igazgatója

A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.

Kossuth-díjat kapott Nemes Levente, a Tamási Áron Színház egykori igazgatója
2025. március 14., péntek

Gy. Szabó Béla Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás Nagyváradon

Gy. Szabó Béla 20 metszetből álló Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás március 22-én, szombaton 17 órakor, a nagyváradi Római Katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti folyosóján – tájékoztatott pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.

Gy. Szabó Béla Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás Nagyváradon
2025. március 14., péntek

Fejedelmek aranya: március 15-től Budapesten látható a tárlat, a belépőkkel a székelyföldi múzeumokat is támogatják

Március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban látható a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat – közölte Hankó Balázs csütörtökön Budapesten.

Fejedelmek aranya: március 15-től Budapesten látható a tárlat, a belépőkkel a székelyföldi múzeumokat is támogatják
2025. március 13., csütörtök

Erdélyi alkotók is részesültek magyar állami kitüntetésben a nemzeti ünnep alkalmából

Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.

Erdélyi alkotók is részesültek magyar állami kitüntetésben a nemzeti ünnep alkalmából
2025. március 12., szerda

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Nagybányán ad ingyenes koncertet március 15-én

Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.

Sebestyén Márta és Andrejszki Judit Nagybányán ad ingyenes koncertet március 15-én
2025. március 11., kedd

Új középkor témában brillírozhatnak Csíkban az erdélyi dizájnerek

Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.

Új középkor témában brillírozhatnak Csíkban az erdélyi dizájnerek
2025. március 11., kedd

Rossz hír sok Párizsba utazónak: öt évre bezárt a Pompidou Központ modern művészeti múzeuma

Bezárt öt évre a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti gyűjteményével rendelkező párizsi Pompidou Központ modern művészeti múzeuma.

Rossz hír sok Párizsba utazónak: öt évre bezárt a Pompidou Központ modern művészeti múzeuma
2025. március 11., kedd

Magyar gyermekek, akik a román hatóságok túszai voltak – riportregényt mutatnak be Kolozsváron

B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetét mutatják be csütörtökön, március 13-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.

Magyar gyermekek, akik a román hatóságok túszai voltak – riportregényt mutatnak be Kolozsváron
2025. március 10., hétfő

Márciusi miniturnéra indul a minden korosztálynak szóló Petőfi live! zenés előadás

A Petőfi-bicentenárium eseménysorát követően 2025-ben is folytatódik Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongoraművész nagy sikerű, Petőfi live! című zenés előadásának erdélyi és magyarországi körútja.

Márciusi miniturnéra indul a minden korosztálynak szóló Petőfi live! zenés előadás