Nagy Zalán: „hús-vér” szerzők láttán csöppet sem ritka, hogy az 5–8-as diákoknak elkerekednek a szemeik, hiszen az írók, költők mindaddig a tankönyvekbe és távoli időkbe zárva éldegéltek
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői. A Vidékek, irodalmak elnevezésű kezdeményezés keretében szervezett rendhagyó irodalomóra-sorozatról Nagy Zalán költőt, a Helikon folyóirat legfiatalabb szerkesztőjét kérdeztük, lévén ő korban még elég közel áll a diáksághoz, így talán közvetlenebb a rálátása arra, miként közelítenek a tizenévesek a kortárs irodalomhoz.
2025. március 15., 08:362025. március 15., 08:36
2025. március 17., 18:242025. március 17., 18:24
A Helikon szépirodalmi folyóirat szerkesztői az elmúlt hónapokban számos erdélyi helyszínen tartottak rendhagyó irodalomóra-sorozatot általános és középiskolásoknak, hogy a diákok közvetlenül, személyesen találkozhassanak az alkotókkal. Nagy Zalánt, a folyóirat legfiatalabb szerkesztőjét, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar-norvég szakos bölcsész hallgatóját kértük meg, összegezze tapasztalatait.
Vidékek, irodalmak volt az átfogó, az RMDSZ által tavaly szeptemberben elindított és idén februárban zárult irodalomtámogatási program neve. A projekt keretében Erdélyben élő írókat és műveiket népszerűsítették a szórványban, a médiában.
Népes diákközönség a zilahi találkozón
Fotó: Demyen Tamara
„Mi összesen nyolc településen léptünk fel október és február között, főként iskolákban, »élesben«, a diákoknak bemutatkozva. Sorrendben a következő településeken:
Célunk volt eljutni olyan helyekre, ahol ezelőtt nem jártunk, utakat tettünk tehát a Szilágyságba, avagy Zilahra és környékére, szem előtt tartva, hogy innen származott a Helikon alapító-főszerkesztője, Szilágyi István” – mondta el a fiatal szerkesztő.
Felvetettük azt is: sok szó esik manapság arról, hogy nem egyszerű a fiatal, főként a mozgókép, vagy egyáltalán a kép dominanciájához szokott diákságot közel vinni az írott szó, az irodalom bűvöletéhez. Az egyetemista Nagy Zalán nem áll távol korban a középiskolás korosztálytól, megkérdeztük, helyszíni tapasztalatai alapján mi körvonalazódott számára, milyen a diákságnak a kortárs, élő irodalomhoz fűződő viszonya.
„Azt hiszem, a legtöbb íróval, »irodalombűvölővel«, akikkel beszélgettem, egyetértettünk abban, hogy a diákokat most is erősen foglalkoztatja az írott szöveg. Persze másfajta, talán egyneműbb szövegek ezek – gondoljunk csak az egyneműsödő médiára –, de elsősorban az a legfontosabb, hogy aktív kapcsolatot ápoljunk a nyelvvel.
Helikon-szerkesztők az iskolában. Nagy Zalán, Papp Attila Zsolt és Demeter Zsuzsa a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
Úgy fogalmazott, a kép dominanciáját viszont ő is érzékeli, a Helikon szerkesztősége rendszerint próbált „rájátszani” kép és szöveg viszonyára, például egyetlen fotóból kiindulva írtak a diákok történeteket, csupán a fantáziára és a nyelvre hagyatkozva.
Azt is megkérdeztük a fiatal költőtől, miként látja: az, hogy élő, „hús-vér” szerzők juttatják el az irodalmat az iskolákba, mennyiben lehet más, mint az, ha csak betűkön, szövegen keresztül találkozik a tizenéves az irodalommal.
és hogy azok hogyan vezetik el újabb (olvasmány)élményekhez. A »hús-vér« szerzők láttán csöppet sem ritka, hogy az 5–8-as diákoknak elkerekednek a szemei, hiszen az írók, költők mindaddig a tankönyvekbe és távoli időkbe zárva éldegéltek” – fogalmazott Nagy Zalán. Mint mondta, a diákságnak a kortárs, élő irodalomhoz viszonya olyan, hogy:
„Úgy érzem, sikerült ilyen helyeket teremteni, abból kiindulva, hogy órák után volt, amikor személyesen odajött hozzánk egy-egy tanuló, és éreztük a kapcsolódást” – mondta a fiatal szerkesztő.
Mărcuțiu-Rácz Dóra, Papp Attila Zsolt és Márton Evelin szerkesztők a Szilágy megyei Krasznán tartott találkozón
Fotó: Helikon folyóirat
Nagy Zalántól azt is megkérdeztük, mi a tapasztalata, az erdélyi középiskolásokat inkább a vers vagy a próza szólítja meg általában, és mik azok a „hívószavak”, tematikák, amik jól működnek az esetükben. „Kit a vers, kit a próza, de nem is lehet annyira kettéválasztani, inkább a milyenségükön van a hangsúly, nem pedig a műfaji meghatározásokon. Kortárs irodalom esetében fontos először olyan szövegeket felmutatni, amikhez egyszerűbb a kapcsolódás. Mondjuk egy Parti Nagy Lajos-vers könnyen kiválthatja a fent említett szokatlanság érzetét.
esélyt adva akár egy mélyebb kapcsolatra az adott szöveggel” – fejtette ki nagy Zalán. Hozzátette, témák szintjén ugyanaz érdekli a 15 évest, ami az 55 évest: élet-halál, identitás, szerelem stb. – csak máshogyan.
A Helikon irodalmi lapot számos erdélyi településen megismerhették a diákok
Fotó: Szentes Zágon
Azt is megkérdeztük Nagy Zalántól, mik voltak számára a legérdekesebb, legelgondolkodtatóbb visszajelzések, amik a diákok részéről a szerzők felé érkeztek. „Kiemelnék egy órát, amire nem helikonosként mentem be, hanem egyedül, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) színeiben – az E-MIL egyébként számos rendhagyó irodalomórát szervezett az elmúlt egy évben. Miután meséltem erről meg arról a diákoknak, felolvastam az egyik versemet, és a végére érve láttam a szemükben, hogy nem érdekli őket a vers, én pedig magamban teljesen igazat adtam nekik. Ekkor máshonnan közelítettem hozzájuk, kitaláltam egy közös alkotói játékot, hogy hozzunk létre valamit együtt, erre pedig már rá tudtak kapcsolódni. Tanulságos volt, hogy az irodalom nem magánakció, akkor van értelme és akkor történik, ha közösségi élményként tekintünk rá” – mondta a fiatal költő. Kiemelte, őt egyébként egyre jobban zavarja, amikor az érettebb szerzők imádják megmutatni, hogy „mi is van a tarsolyban”.
Nagy Zalán és Karácsonyi Zsolt, a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője Zilahon a rendhagyó irodalomórán
Fotó: Demyen Tamara
Azt is megkérdeztük, ha a tapasztalatait összegezné, mit gondol, költői pályája alakulására hathat-e vajon és miként hathat az, hogy személyes olvasói visszajelzéseket kaphat a fiataloktól, akik a potenciális olvasói. „Természetesen hat rám az olvasói visszajelzés, szinte mindig úgy írok, hogy egy-egy szöveg befejezése után rögtön megmutatom a hozzám legközelebb állóknak. Ha célba ér náluk a vers, akkor sikerélményem van. Ez nem azt jelenti, hogy nem magamnak írok, csupán azt, hogy ha be tudják fogadni és »menni« tudnak a verssel, akkor az jó valószínűséggel azt jelenti, hogy sikerült beleilleszkednem egy bizonyos – irodalmi – hagyományba, hiszen az idők kezdetétől mindenkiben ott vannak ezek a hagyományok, kulturális minták, kollektív tapasztalatok és érzések, amelyek hiteles ábrázolásával hiteles versek születhetnek. Ha pedig nem a hozzám közelállók részéről, hanem mondjuk diákoktól jön visszajelzés, akkor is nagyjából ugyanez a helyzet” – mondta a fiatal költő.
Játék a szavakkal
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
A 2003-ban Marosvásárhelyen született Nagy Zalánnak rangos elismerésben részesült első verseskötete, az Atlasz vállára veszi a holdat, amely a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Híradó Kiadó által közös gondozásában látott napvilágot 2024-ben a Hervay Könyvek sorozatban. Kérdésünkre, hogy mi a soron következő alkotói terve, úgy válaszolt, ezt nem fejtheti ki, mert az a hipotézise, hogy minél többet magyarázza valaki, hogy éppen mit csinál, annál kevésbé csinálja azt. „De titkolózni sem szeretek, és a rímhelyzet kedvéért: lesz benne személyes és közösségi tér, Föld és kozmosz, nehéz emberek, fáradt versek, Varjúvár és Farkas B.” – ennyit árult el következő alkotásairól.
Szilágysomlyón is találkoztak a diákokkal a Helikon folyóirat szerkesztőivel
Fotó: Helikon folyóirat
Rendhagyó irodalomóra a Szilágy megyei Krasznán
Fotó: Helikon folyóirat/Facebook
A szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumban tartott rendhagyó irodalomórát Márton Evelin író, szerkesztő
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
Ünnepi lapszámbemutatóval egybekötött irodalmi estre várja az érdeklődőket a 35. születésnapját ünneplő Helikon folyóirat szerkesztősége.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
szóljon hozzá!