2009. június 12., 11:572009. június 12., 11:57
Az alsókenyéri románok és a görög kereskedők között valamikor a 16. században lezajlott csetepatéhoz hasonló, levéltárak polcain szunnyadó évszázados történeteket tár az olvasó elé az a forráskötet, amelyet szerda este mutattak be Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Bogdándi Zsolt és Gálfi Emőke történész könyve Az erdélyi káptalan jegyzőkönyvei 1222–1599, az Erdélyi történelmi adatok sorozat VIII. 1. köteteként jelent meg az EME gondozásában. Kovács András művészettörténész, egyetemi tanár szerint „ha az erdélyi fejedelemség korát igényesen akarjuk kutatni, ezek a források megkerülhetetlenek”. Annál is inkább – tette hozzá –, mert ezek a mai közjegyzőségeknek megfelelő korabeli káptalanok, illetve hiteles helyek által kiállított és töredékeikben még megmaradt okmányok – adásvételi szerződések, végrendeletek, tanúvallatások – a történetírásban gyakran előforduló ködösítést, félreértést tisztázó adatot tartalmaznak. Hozzátette: sok évtizedes kihagyás után az 1989-es rendszerváltást követően a Sapientia – EMTE néhai rektora, Tonk Sándor történész megszervezte, halála után pedig Jakó Zsigmond professzor a fiatal történészjelöltekkel megszerettette az erdélyi fejedelemség korának kutatását.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.