Fotó: Boda L. Gergely
Koncerttel, kiállításmegnyitóval, tárlatvezetéssel nyitotta meg újra kapuját szombat délután Marosvásárhelyen a Maros Megyei Múzeum néprajzi és népművészeti részlegének otthont adó, immár felújított Toldalagi-palota, a város első főúri barokk palotája.
2016. április 11., 12:322016. április 11., 12:32
Rendkívülinek nevezte az eseményt Soós Zoltán múzeumigazgató, aki megköszönte a felújítást végzőknek a barokk palota eredeti szépségének visszaállítását. Külön kiemelte Szász Dénes nevét, aki „szinte beköltözött a palotába, minden idejét a minőségi munkára áldozta”.
Megemlítette Kiss Loránd restaurátort, Sorin Avramot és Soós Csabát, mint műszaki munkatársakat, Orbán János és Karácsony István művészettörténészeket, akik tanáccsal látták el a restaurátorokat, illetve valamennyi múzeumi munkatársnak megköszönte, hogy nyolc éven keresztül elviselték az „építőtelepet”.
Marc Dorel tudományos kutató a palota emeleti termeiben helyet kapott kiállítást, a nemrég felújított és első alkalommal bemutatott Az Umlingok öröksége: a bodonkúti régi templom mennyezetkazettái című tárlatot nyitotta meg. A kiállításon húsz darab, a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum munkatársai által restaurált mennyezetkazetta, idős Umling Lőrincz munkája látható 1751-ből.
Híres mesterek munkája
A Toldalagi-palota eredeti berendezése nem maradt fenn, csupán néhány kályha, illetve a stukkódíszek. Az épületről Karácsony István művészettörténész beszélt, hangsúlyozva, hogy az erdélyi barokk jelképe, amely magán hordja annak kvalitásait és helyi sajátosságait. Orbán János, a múzeum tudományos kutatója, a megnyitóra kiadott szórólapokon tette közkinccsé kutatásainak eredményét.
A palota tervezője, az építkezés felügyelője Luidor János, ennek vicepallérja pedig a marosvásárhelyi barokk építészet történetében később nagy jelentőségűvé váló Paul Schmidt kőművespallér volt. Gróf Toldalagi László rendkívüli figyelmet fordított a művészetekre, nem sajnálta távoli kézművesközpontok mestereit Marosvásárhelyre hívni. A főhomlokzat és az udvari tornác faragott köveinek elkészítésére a korabeli Erdély legfontosabb szobrászával, a kolozsvári Anton Schuchbauerrel szerződött, de szamosújvári kőfaragók is megfordultak az építőtelepen.
A belsőépítészeti részletek szebeni és segesvári mesterek munkái. A főhomlokzat és az emeleti termek stukkódíszeit Romanus Lehr készítette. A nagyszabású építkezés a Thordai Boldizsártól 1742-ben vásárolt nemesi jogállású telken 1759-ben kezdődött el. A munka első szakasza 1762-ig tartott, ekkor épült ki – a meglévő építmények felhasználásával – a főhomlokzati rész és az oldalszárnyak egy része. 1772-ben fejezték be a hátsó szárnyat, így jött létre a mai, három oldalról árkádos udvari tornáccal határolt, zárt belső udvaros alaprajzi forma. Az épület mögötti gazdasági épületeket a hátsó szekérkapun át lehetett megközelíteni.
A nagyercsei Toldalagi család már a fejedelemség kora óta fontos szerepet játszott Erdély történetében – írja Orbán János művészettörténész. A család első jelentős politikai karriert befutó képviselője Toldalagi I. Mihály (meghalt 1642-ben) fejedelmi tanácsúr, országos elnök volt, kiváló diplomata, aki Erdély fejedelmeinek követeként több ízben megjárta a török Portát. Feleségével, Mihálcz Erzsébettel együtt a mikházi kolostor építésének kezdeményezője, és fontos támogatója.
A 18. század megváltozott körülményei között, a Habsburg berendezkedés idején dédunokája, a Rákóczi-pártiság ürügyén korábban meghurcolt IV. Mihály (meghalt 1745-ben) grófi rangot szerzett gyermekei számára. Marosvásárhely történetében főként a család eme 18. századi generációi játszottak kiemelkedő szerepet.
Marosvásárhely felértékelődése
Abban, hogy Marosvásárhely ennyire felértékelődhetett a család és más erdélyi arisztokraták körében, kulcsszerepet játszott Toldalagi László (meghalt 1779-ben) királyi táblai ülnök, a palota építtetője. Komoly szerepe volt ugyanis abban, hogy a Királyi Táblát, a korabeli Erdély egyik legfontosabb bíráskodási szervét Medgyesről Marosvásárhelyre költöztették.
Ez élénkítő hatással bírt a település fejlődésére politikai, gazdasági, sőt, építészeti téren is, a Királyi Táblával érkező főurak révén ugyanis egy másfajta építészeti kultúra honosodott meg, az addig ilyen téren szegényes városban.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
szóljon hozzá!