Fotó: A szerző felvétele
2009. április 15., 10:222009. április 15., 10:22
A tragikus sorsú költő száz évvel ezelőtt, 1909. május 5-én született, halálának pedig idén ősszel lesz a 65. évfordulója. A Látó szervezte Radnóti-esten Láng Zsolt, Nagy Attila, Vida Gábor, Visky András, Balázs Imre József, Demény Péter, Vermesser Levente, Ungvári Zrinyi Imre, Haller Béla és Kovács András Ferenc elemezte Radnóti egy-egy versét. Selyem Zsuzsa elemzését Gyéresi Júlia színművésznő olvasta fel.
A költők, irodalomtörténészek, filozófusok, tanárok saját beleérző és elemző készségük szűrőjén át idézték fel az eclogák szerzőjét, aki a világ és Magyarország történelmének egyik legsötétebb periódusában élt.
A több mint kétórás Radnóti-idézés legpozitívabb hozadéka bizonyára az volt, hogy a szakavatott elemzések nyomán sokan elővették Radnóti-köteteiket, hogy elmerüljenek a versek különleges birodalmában. A megszólalók általában kidolgozott, papírra vetett verselemzéseket olvastak fel, Láng Zsolt viszont szabad fogalmazásban elemezte a Naptár című költeményt.
„Ez egy olyan történet, amit nem lehet elmesélni, és ilyen történetekről szólnak a versek. A jó vers nagyon ritka. Egy olyan szerkezet, amelyben a történet vagy a költő az összes porcikájával vagy mosolyával, vagy könnyeivel csak emlékként van benne. Olyan, mint az úgynevezett emlékező víz, az az oldat, amiben nincs már a feloldott anyagból semmi, egyetlen molekula sem, de a szerkezetében emlékezik a találkozásra” – mondta Láng Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok