Kiderült, miként visszhangzik a színészekben 1989 üzenete

1989

A neobizánci császárt játszó Bogdán Zsolt, valamint Váta Lóránd a Páskándi Géza művéből készülő, Pornokrácia című előadásban

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A jelenlegi romániai politikai kontextusban hátborzongatóan aktuálisnak tűnik az 1989-es fordulat „groteszk látomása”, amely a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb előadásában jelenik meg. Páskándi Géza Pornokrácia című művét Szabó K. István rendezi, a társulat 22 színésze lép fel az 1989-es eseményeket megközelítő produkcióban. Az ősbemutatót vasárnap tartják, a beharangozó szerdai sajtótájékoztató jó alkalom volt arra, hogy az alkotók megfogalmazzák gondolataikat a 35 évvel ezelőtti történésekről.

Kiss Judit

2024. december 11., 16:272024. december 11., 16:27

2024. december 11., 17:092024. december 11., 17:09

A Kolozsvári Állami Magyar Színház soron következő premierje a Páskándi Géza Pornokrácia című, az 1989-es fordulatról szóló művén alapuló ősbemutató lesz, amely több szempontból is különlegesnek ígérkezik – derült ki a produkció szerdai beharangozó sajtótájékoztatóján.

1989 Galéria

Különleges előadást, ősbemutatót harangoztak be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A Szabó K. István által rendezett előadás a 35 évvel ezelőtt történt 1989-es fordulat,

valamint a Ceaușescu-házaspár bukása és kivégzése körüli, valamint az akkori új „demokrácia” kérdéseket feszegeti, de arra is keresi a választ, hogy miért lett különösen aktuális 2024 végén az a politikai kontextus, amit Páskándi írása körüljár.

A sajtótájékoztató több lett, mint egy előadás beharangozója. A jelenlévő alkotók: Szabó K. István rendező, Bessenyei Gedő István dramaturg, Bianca Imelda Jeremias jelmeztervező, Kiss Borbála díszlettervező, Sinkó Ferenc koreográfus az előadás műhelytitkairól beszélt, majd

az előadásban szereplő 22 színművész közül 16-an megosztották gondolataikat egyfajta „ankét” keretében arról is, miként visszhangzik bennük – a jelenlegi történések fényében is – az 1989-es rendszerváltás.

1989 Galéria

Laczkó Vass Róbert és Szabó K. István rendező próba közben

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Vajna Noémi, a színház dramaturgja vezette magyarul és románul a beszélgetést, amelynek nyomán nemcsak a produkcióról derültek ki kulisszatitkok, hanem egyfajta összkép is kirajzolódott arról, miként él az 1989-es fordulat az idősebb színészek emlékezetében és a fiatalok miként közelítik meg a számukra „történelemnek” számító, mégis aktuális és összetett kérdést.

Tompa Gábor színházigazgató felvezetőként elmondta,

Páskándi Géza (1933 – 1995) jelentős erdélyi magyar költő, próza- és drámaíró volt, aki szinte 7 évet töltött politikai fogolyként, majd az 1980-as években kitelepült Magyarországra.

„A kolozsvári színház 50 évvel ezelőtt mutatta be Páskándi Tornyot választottam című, Apáczai Csere Jánosról szóló drámáját Harag György rendezésében. 35 évvel a rendszerváltás után mutatjuk be a Pornokráciát, amelyet Szabó K. István fedezett fel egy antikváriumban: tulajdonképpen nem is színmű, hanem regényszerű esszé, amely az 1989-es fordulatról szóló groteszk látomás. A jelenlegi politikai történések kontextusában különleges aktualitást kap a mű” – fejtette ki Tompa Gábor. Emlékeztetett arra is, hogy novemberben az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál témája is az volt: 35 évvel a rendszerváltás után. Azt is elmondta, a Pornokrácia előadásban lép fel első ízben a kolozsvári társulat tagjaként Demeter András, aki frissen csatlakozott a társulathoz.

1989 Galéria

Albert Csilla, Bessenyei Gedő István, Szabó K. István és Vajna Noémi a sajtótájékoztatón

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Szabó K. István arról beszélt, hogy Páskándi írásán átsüt annak az embernek a dühe, aki megjárta a poklot a kommunizmus idején, és 1989 után szabadon kiírta mindezt magából . „A hatalmi gőg mindig mulandó. Páskándi írásából egyfajta prófécia is kiolvasható: 35 év elmúltával azt érezzük,

igaz ma is minden szava, hiszen egy torzuló, groteszk világban élünk. A műnek sok rétege van, kevés benne a történet és sok az interpretáció, de látványos, izgalmas előadást igyekeztünk alkotni, amelynek láttán a nézők remélhetőleg »tovább írják« a történetet” – mutatott rá a rendező.

Arról is beszélt, hogy milyen fontos szerepet kap a produkcióban az Ovidiu Iloc által jegyzett, disszonáns, a tartalom groteszk, abszurd voltához kiválóan illeszkedő zene. „A darab a dráma és a pamflet között mozog. Hangsúlyos szerepet kap benne a siratóasszonyok kórusa, amely – hasonlóan a görög drámákhoz – végigkíséri, mintegy kommentálja az eseményeket” – mutatott rá a rendező. Bessenyei Gedő István dramaturg – aki egyébként a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója – elmondta,

tulajdonképpen új szövegkönyvet kellett írni az esszészerű írásból, a 180 oldalas szöveg végül többszöri módosítás nyomán 50 oldalasra szűkült, és a végső változatot a rendezővel és a színészekkel együtt, „kalákában” alkották meg.

1989 Galéria

Albert Csilla és Demeter András a Pornokrácia című előadásban

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

A dramaturg idézte Páskándi szövegét, amely meglátása szerint is különlegesen aktuálissá vált mára: „lehet-e demokrácia, vagy csak pornokratikus demokrácia?”. Kiss Borbála magyarországi díszlettervező azt mondta, hogy a darab kétarcú – egyrészt a bizánci császár bukására, másrészt a román diktátor végnapjaira utal – , valamint összetettsége azt diktálta, hogy egyszerűsítsék, költőivé tegyék a látványvilágot. Szintén az egyszerűsítési szándékot emelte ki Bianca Imelda Jeremias jelmeztervező, kifejtve, hogy a 22 színész mindenike öltözetet vált, van, aki nemcsak kétszer, hanem akár ötször is az előadás folyamán. Sinkó Ferenc koreográfus is kiemelte, hogy a különleges zeneiség határozta meg a produkció mozgásvilágát.

A színművészek kérésre válaszolva megosztották az 1989-es fordulattal kapcsolatos emlékeiket, gondolataikat. A neobizánci császár nejét játszó

Albert Csilla felelevenítette, hogy ő mindössze 9 éves volt, 1989-ben, de szorongásként, félelemként maradt meg benn a változás emlékezete.

A Jusztinosz neobizánci császárt játszó Bogdán Zsolt arról beszélt, hogy ő 50 évvel ezelőtt látta a kolozsvári színház Tornyot választok című előadását Csíkszeredában, gyerekként, és hogy a Harag-rendezés mély benyomást tett rá. Arról is beszélt, hogy az 1989-es fordulatot feleségével, Csutak Réka színművésszel együtt – aki szintén színpadra lép a Pornokrácia című előadásban – szatmárnémeti segédszínészként élte át.

Jan Kott gondolatát idézném, aki azt mondta, hogy minden hatalomra jutott diktátor előbb-utóbb beleütközik mindabba, ami őt hatalomra emelte” – mondta Bogdán Zsolt.

1989 Galéria

A Pornokrácia című előadás alkotógárdája

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Azok a további színészek, akik gyerekként vagy fiatal felnőttként élték meg 1989-et – Vindis Andrea, Fogarasi Alpár, Kardos M. Róbert, Orbán Attila – a sajtótájékoztatón úgy nyilatkoztak: amit 35 évvel ezelőtt reméltek, az furán fonák összefüggésben jelenik meg a mostani politikai helyzet fényében. Fogarasi Alpár felelevenítette, miként élte meg gyerekként Kolozsváron a forradalom napját, amikor elkezdtek lőni a Főtéren – ahol sokan vesztették életüket – ő pedig a nagytatájával együtt menekült el az események közeléből.

„Én 23 évesen éltem át 1989-et, benne voltam a sűrűjében, Temesváron és Csíkszeredában is ott voltam a tömegben. Aztán a következő évtizedekben azt láttuk, hogy később hányan, miként próbáltak erőt kovácsolni ebből a történetből. Ezt az előadást azok emlékének ajánlom,

akik életüket vesztették 1989-ben, a fekete márciuskor, a Colectiv-tűzvészben, valamint annak a több mint 5 millió „élőhalottnak”, akik elhagyták ezt az országot” – fogalmazott Orbán Attila.

Kardos M. Róbert – aki tavaly tért vissza hosszú idő után a kolozsvári társulathoz – úgy fogalmazott: ő is a sötét kommunizmus gyermeke, aki három hónapot töltött a Duna-csatornánál, aztán hosszú katonaságban, majd segédmunkásként, mert reménytelen volt színésznek mennie – abban az időben ugyanis mindössze egy embert vettek fel a színire.

„Nézzük meg, mi lett 35 év után ebben az országban – elkeserítő.

De mindenképp köszönöm, hogy játszhatok ebben az előadásban, és annak is nagyon örülök, hogy Bogdán Zsolttal egy produkcióban játszhatom újra, 21 évnyi szünet után” – mondta Kardos M. Róbert. A társulat fiatal tagjai közül sokan még meg sem születtek 1989-ben.

1989 Galéria

Előtérben Lackzó Vass Róbert az előadásban

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Román Eszter, Daradics Hannah, Tőtszegi Zsuzsa, Kiss Tamás, Marosán Csaba, András Gedeon és Pánczél Lilla is úgy nyilatkozott, bár számukra eddig „történelem” volt

a szüleik, nagyszüleik elbeszélése, valamint a történelemkönyvekből kirajzolódó 1989-es fordulat, most azt érzik: hátborzongatóan „aktuálissá” vált Romániában az, ami akkor történt.

A Pornokrácia című előadást a vasárnapi bemutatót követően december 18-án láthatja a közönség. További részletek a színház honlapján találhatóak.

korábban írtuk

Még várni kell a jó értelemben sokkoló dramaturgiára a 21. századi romániai színházi életben
Még várni kell a jó értelemben sokkoló dramaturgiára a 21. századi romániai színházi életben

Az 1989-es fordulat után a színház területén se tudták Romániában, hogy mit kezdjenek a vágyott szabadsággal. Reformkezdeményezések, különféle mozgások jellemezték az elmúlt 35 évben a hazai, ezen belül a magyar színházak útkereséseit.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson

Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson
2025. március 31., hétfő

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket

Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket
2025. március 31., hétfő

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”

„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél
2025. március 28., péntek

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését
2025. március 28., péntek

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról

Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról
2025. március 27., csütörtök

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása

Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása
2025. március 27., csütörtök

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”

Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”