Fotó: A szerző felvétele
2009. június 11., 10:492009. június 11., 10:49
A kiállítást a múzeum a Székely Hírmondó hetilappal közösen szervezte. Háromszék 1849-ben Bem tábornoktól kapott először nyomdagépet, így 1849 júniusában Kézdivásárhelyen megjelent a Székely Hírmondó, a térség első hírlapja. Boér Hunor, a múzeum szakértője, a kiállítás kurátora lapunknak elmondta, Háromszéken a nyomdászat és az újságírás is 160. évfordulóját ünnepli.
Boér elmondta, a nyomdagép érkezésének idejében a Kárpát-medencében tízből kilenc ember jobbágy volt, Háromszék emancipált lakosságának viszont 65 százaléka volt szabad. Amint hozzájutottak a nyomdagéphez, rögtön megjelentették az újságot, és kiadták a Háromszék legrégibb könyvének számító Ábéczét, a forradalom viszontagságainak ellenére – mondta Boér Hunor.
A múzeum munkatársainak sikerült újra működőképessé tenni Bem tábori nyomdáját, ezen tartott bemutatót Kisgyörgy Tamás, a Charta Kiadó és Nyomda tulajdonosa. Az első háromszéki hírlap emlékét nevével is ápoló mai Székely Hírmondó szerkesztői asztalánál háromszéki sajtótörténeti kiadványokat mutattak be.
A pannókon kronologikus sorrendbe rendezve a háromszéki sajtó kiadványait tekinthették meg a résztvevők, akik azt is megtudhatták, melyik szerkesztő vállalt akár börtönbüntetést is az igazság kimondásáért, és megtekinthették az 1980-as évekbeli háromszéki szamizdat nyomdatermékeket. Boér Hunor szerint most, amikor kétségbe vonják, hogy a református egyház lenne a Székely Mikó Kollégium jogos tulajdonosa, a 150 éves iskola korszakaira is fény derül a korabeli sajtótermékekből.
A Kós Károly tervezte padokon a múzeum kertjében a látogatók a Székely Hírmondó első öt számának anyagába, valamint a magyar sajtótörténetben is nyomot hagyó háromszéki képviselők, Jókai és Mikszáth sajtótárgyú írásaiba lehetett beleolvasni. A kiállítás anyaga június 21-én tekinthető meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Látogatottsági adatok