2011. május 23., 09:462011. május 23., 09:46
A Németországban élő alkotó, amint a Krónikának elmondta, tulajdonképpen hazajár Szatmárra, még mindig itt érzi otthon magát, hiszen itt született, majd 27 évig volt a városi színház díszlet- és jelmeztervezője. A közel három évtizedes munka után azonban elment az országból, mivel állítása szerint a 80-as években nem lehetett már itt dolgozni: a művészekre erőltetett egysíkú ideológiai keret, illetve az alapanyagok hiánya nagyon megnehezítette a munkáját. Paulovics László alkotásait több középület is őrzi, például a Pannónia Szálló hallját díszítő kovácsoltvas kompozíció, melynek mintázatában a város címere, kardja, kulcsa köszön vissza, de az ő nevéhez fűződik a szatmári Szentlélek-templomban levő oltárkép, a Mária-portré és a keresztút is. Híres az erdélyi jeles személyiségekről készült portrésorozata is, amelyből állandó tárlat nyílt Kolozsváron, a Kolozsvár Társaság székhelyén.
A művész szerint nem választható el élesen a grafika a festészettől és a színháztól, képeiben ezért mindig van valami színházszerű, lényegében a kompozícióban, a távlatokban érzékelhető a díszlettervezői látásmód. Igen gyakran fest tájképeket, mint elmondta, külföldi utazásai során alkalma volt sok helyen megfordulni, így a hazaiak mellett a kint látottak közül is megfestett jó néhány jellegzetes tájat. Állítja azonban, egy művész mindig a belső tájakat festi meg, azt, ami lelkében él, a külső táj mindössze inspirálja. A május 29-éig nyitva tartó szatmárnémeti tárlat anyagát lényegében az elmúlt három év munkái alkotják. Hagyományos témái a virágcsendéletek, a mitológiai jelenetek, a tájképek, de aktuális témákat is megfestett. Régi modelljeiről is festett egy képet, melynek alapjául a Ion Andreescu Művészeti Főiskola modelljeiről 1955 és 1961 között készített skiccei szolgáltak. Paulovics László általában kétévente állít ki Szatmárnémetiben, legutóbbi tárlatából 25 képet adományozott a városnak, melyek egyelőre a református gimnázium tanárijában és az esperesi hivatalban kaptak helyet.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
szóljon hozzá!