Fotó: A szerző felvétele
2011. április 22., 08:402011. április 22., 08:40
A képzőművész munkássága elsősorban szülővárosához, Szatmárnémetihez és annak színházához kapcsolódik, ahol számos előadás díszletét, jelmezeit tervezte. Az utolsó középiskolai évet a marosvásárhelyi művészeti gimnáziumban végezte, majd Kolozsváron szerzett képzőművészeti egyetemi diplomát. Az 1980-as évek közepén Németországba emigrált, ott is elismerést szerzett, majd Magyarországra költözött, jelenleg Szentendrén él és alkot.
Ezúttal körülbelül negyven festményét, grafikáját láthatja a vásárhelyi művészetkedvelő közönség. A tárlatmegnyitón a Népújság főszerkesztője, Nagy Miklós Kund méltatta az alkotót, akit egykori barátok, ismerősök, színészek, orvosok, képzőművészek, irodalmárok tiszteltek meg jelenlétükkel. Nagy Miklós Kund elmondta: a kiállított gyűjtemény fél évszázad munkásságát öleli fel, de a legtöbb rajz, festmény az utóbbi évek termése. A kritikus kiemelte azokat a grafikákat, amelyekben írott szövegek is szerepelnek. „Beszédes” rajz ilyen értelemben a Márton Áron püspökről készült portré. Marosvásárhelyre Paulovics több ciklusának néhány darabját is elhozta, például annak a sorozatnak az egyes képeit, amely a Don-kanyarnál bekövetkezett tragédiát dolgozza fel. Több festménye a színház világát idézi, groteszk, sejtelmes hangulatuk van. „Sokféle időszakban sok megközelítésben próbálta önmagából kivetíteni a világot. De ha ezeket a különböző korszakokból vagy kivetítésekből válogatott képeket nézzük, láthatjuk, hogy a saját stílusjegyek mindegyiken feltűnnek” – mondta a művészről méltatója. A témák között az erdélyi falurombolás, az erdélyi táj is feltűnik. „Tájat csak belülről kifelé lehet festeni” – ezt a paulovicsi szentenciát Nagy Miklós Kund egy korábban a művésszel készített, hosszabb interjújából idézte.
„A színház óhatatlanul beépült a munkámba, ezt érzem most is” – mondta Paulovics László. Szerinte a képzőművészet a műteremben folytatott állandó harc, „a művésznek pedig néha át kell adnia helyét a műnek, de úgy, hogy ezt ne lehessen észrevenni”.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
szóljon hozzá!