Kezdeményezők. Kiss Törék Ildikó színművész és Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora
Fotó: Bálint Eszter
A közelmúltban elhunyt, így a közbeszédben ma is élő színművészek – színfalakon inneni és túli – életét ismerhetjük meg hamarosan a Nagyváradon nyíló partiumi színészmúzeumban, amelynek kezdeményezői a folyamatos bővítést tűzték ki célul.
2019. szeptember 26., 20:152019. szeptember 26., 20:15
2019. szeptember 27., 10:552019. szeptember 27., 10:55
Partiumi színészmúzeum nyílik Nagyváradon – jelentette be tegnapi közös sajtótájékoztatóján a kezdeményező Kiss Törék Ildikó színművész és Pálfi József, az ötletet felkaroló Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora. Mint a PKE-n megtartott eseményen elhangzott, jogi besorolás szerint igazából nem nevezhető múzeumnak a létrejövő intézmény, hanem színházi magángyűjteményről van szó, tény viszont, hogy
Kiss Törék Ildikó elmondása szerint a magángyűjtemény neve az lehet, hogy Varga Vilmos és színésztársai partiumi színházi gyűjteménye.
A nem csupán a Partiumban, de a felszólalók szerint Erdélyben is egyedinek számító kezdeményezés Kiss Törék Ildikótól származik, és már régebben kipattant a fejéből, de a megfelelő helyszín megtalálása váratott magára. Amikor megkereste a PKE-t, az egyetem rektora és vezetősége felkarolta az ötletet.
A gyönyörű kétszintes palotát Magyarország kormánya támogatásával vásárolta meg márciusban a PKE, s itt alakítják ki az egyelőre háromtermesre tervezett gyűjteményt, ami a felek megegyezése szerint még terjeszkedhet a jövőben. Az épületet kívülről már teljesen felújították, amikor pedig a tegnapi sajtótájékoztató után ott jártunk, már a belső tereket rendezték a munkások. Ezek kialakítása már közösen zajlik, a váradi Kiss Stúdió Színház mögött álló Kiss Stúdió Alapítvány által Magyarország kormányánál megpályázott 6 millió forintból, valamint későbbi pályázatokból ők alakítják ki a három termet, a hozzá tartozó vizesblokkot és a tárlókat. Utóbbiakat különben ugyanaz a cég készíti, amely a nagyszalontai Arany János múzeum tárlóit is készítette.
A készülő múzeum egyfajta ars poeticáját is megfogalmazta amúgy Kiss Törék Ildikó a sajtótájékoztatón, úgy fogalmazott, az intézmény „megtartja a falak között, ami lényeges volt és a jövőnek is számít”.
Maga a múzeum a tárlaton túl közösségi tér is lesz, felolvasóestek, egyetemi konferenciák, megemlékezések egyaránt helyet kapnak majd itt a két intézmény szervezésében.
A színészmúzeum megnyitása a tervek szerint szakaszokban történne. És mint a Krónika kérdésére a felek elmondták, az első termet még az idei év végéig megnyitnák a színházkedvelő közönség előtt. Itt első körben többek között olyan ismert és népszerű színészek életét – a színfalakon innen és túl – ismerhetjük meg behatóbban, mint Papp Magda egykori váradi primadonna, akinek családja hatalmas doboznyi anyagot bocsátott a kezdeményezők rendelkezésére, és megígérték, hogy a nyitásig még ruhával is gazdagítják a gyűjteményt.
Olyan, a váradi közbeszédben ma is élő színművészek kapnak még itt helyet, mint Halasi Erzsébet, Földes László és Bathó Ida.
A második szakasz is hasonlóképpen ismert és elismert színészeket tartogat: Szabó József „Ódzsa”, a Gábor-, valamint a Cseke család, Gulácsy Albert és Szombati Gille Ottó életét és munkásságát is megmutatják a kezdeményezők a nagyérdeműnek. A dokumentarista Tavaszi Hajnal, és az ígéretek szerint a világhálón is sok kuriózumot megosztanak majd a partiumi színjátszás iránt érdeklődőkkel. Újságírói kérdésre válaszolva Kiss Törék Ildikó elmondta, amikor megvalósulnak a mostani tervek, akkor természetesen bővítik a kört Váradról elszármazott vagy bizonyos ideig a váradi deszkákon is fergeteges sikereket arató előadóművészekkel, mint például Muráti Lili vagy Kabos Gyula. A Krónika kérdésére, hogy tervezik-e felvenni a kapcsolatot a nagyváradi Szigligeti Színházzal a magángyűjteményekből származó anyagok bővítésére, a kezdeményező igennel válaszolt. Mint mondta, jó viszonyt ápolnak, de ők most egyelőre „a hátramaradottaknál levő anyagot dolgozzák fel”.
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.
Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.
Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.
Benedek Elek nyomában címmel szervezik meg a Szabédi-napokat pénteken Kolozsváron, szombaton pedig a Maros megyei Szabédon.
Erdélyi magyar, magyarországi, valamint román színi egyetemekről érkeztek színis hallgatók a csütörtökön kezdődött csíkszeredai Unscene fesztiválra, ahol vizsgaelőadásokkal mutatkoznak be.
A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Polcz Alaine (1922–2007) neves magyar pszichológus és író tiszteletére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által rendezett vándorkiállítás.
Tizenötödik alkalommal rendezi meg az idén a debreceni Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház és a Drámaírói Kerekasztal a kortárs magyar dráma ünnepét, a Deszka Fesztivált, amely csütörtökön kezdődik a cívisvárosban – jelezték a szervezők az MTI-nek.
Kolozsvárra érkezett a Petőfi 200 című kiállítás, mely 2023 januárjában, a költő születésének hónapjában indult útjára a székelyudvarhelyi Művelődési Házból, majd Erdély több települését is bejárta.
Bagossy Levente Jászai Mari-díjas díszlettervező makettjeiből nyílik kiállítás az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje Albert Camus A félreértés című abszurd drámája Mihai Măniuțiu rendezésében, a bemutatót szerdán este 8 órától a nagyszínpadon kialakított stúdiótérben láthatja a közönség.
szóljon hozzá!