Kezdeményezők. Kiss Törék Ildikó színművész és Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora
Fotó: Bálint Eszter
A közelmúltban elhunyt, így a közbeszédben ma is élő színművészek – színfalakon inneni és túli – életét ismerhetjük meg hamarosan a Nagyváradon nyíló partiumi színészmúzeumban, amelynek kezdeményezői a folyamatos bővítést tűzték ki célul.
2019. szeptember 26., 20:152019. szeptember 26., 20:15
2019. szeptember 27., 10:552019. szeptember 27., 10:55
Partiumi színészmúzeum nyílik Nagyváradon – jelentette be tegnapi közös sajtótájékoztatóján a kezdeményező Kiss Törék Ildikó színművész és Pálfi József, az ötletet felkaroló Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora. Mint a PKE-n megtartott eseményen elhangzott, jogi besorolás szerint igazából nem nevezhető múzeumnak a létrejövő intézmény, hanem színházi magángyűjteményről van szó, tény viszont, hogy
Kiss Törék Ildikó elmondása szerint a magángyűjtemény neve az lehet, hogy Varga Vilmos és színésztársai partiumi színházi gyűjteménye.
A nem csupán a Partiumban, de a felszólalók szerint Erdélyben is egyedinek számító kezdeményezés Kiss Törék Ildikótól származik, és már régebben kipattant a fejéből, de a megfelelő helyszín megtalálása váratott magára. Amikor megkereste a PKE-t, az egyetem rektora és vezetősége felkarolta az ötletet.
A gyönyörű kétszintes palotát Magyarország kormánya támogatásával vásárolta meg márciusban a PKE, s itt alakítják ki az egyelőre háromtermesre tervezett gyűjteményt, ami a felek megegyezése szerint még terjeszkedhet a jövőben. Az épületet kívülről már teljesen felújították, amikor pedig a tegnapi sajtótájékoztató után ott jártunk, már a belső tereket rendezték a munkások. Ezek kialakítása már közösen zajlik, a váradi Kiss Stúdió Színház mögött álló Kiss Stúdió Alapítvány által Magyarország kormányánál megpályázott 6 millió forintból, valamint későbbi pályázatokból ők alakítják ki a három termet, a hozzá tartozó vizesblokkot és a tárlókat. Utóbbiakat különben ugyanaz a cég készíti, amely a nagyszalontai Arany János múzeum tárlóit is készítette.
A készülő múzeum egyfajta ars poeticáját is megfogalmazta amúgy Kiss Törék Ildikó a sajtótájékoztatón, úgy fogalmazott, az intézmény „megtartja a falak között, ami lényeges volt és a jövőnek is számít”.
Maga a múzeum a tárlaton túl közösségi tér is lesz, felolvasóestek, egyetemi konferenciák, megemlékezések egyaránt helyet kapnak majd itt a két intézmény szervezésében.
A színészmúzeum megnyitása a tervek szerint szakaszokban történne. És mint a Krónika kérdésére a felek elmondták, az első termet még az idei év végéig megnyitnák a színházkedvelő közönség előtt. Itt első körben többek között olyan ismert és népszerű színészek életét – a színfalakon innen és túl – ismerhetjük meg behatóbban, mint Papp Magda egykori váradi primadonna, akinek családja hatalmas doboznyi anyagot bocsátott a kezdeményezők rendelkezésére, és megígérték, hogy a nyitásig még ruhával is gazdagítják a gyűjteményt.
Olyan, a váradi közbeszédben ma is élő színművészek kapnak még itt helyet, mint Halasi Erzsébet, Földes László és Bathó Ida.
A második szakasz is hasonlóképpen ismert és elismert színészeket tartogat: Szabó József „Ódzsa”, a Gábor-, valamint a Cseke család, Gulácsy Albert és Szombati Gille Ottó életét és munkásságát is megmutatják a kezdeményezők a nagyérdeműnek. A dokumentarista Tavaszi Hajnal, és az ígéretek szerint a világhálón is sok kuriózumot megosztanak majd a partiumi színjátszás iránt érdeklődőkkel. Újságírói kérdésre válaszolva Kiss Törék Ildikó elmondta, amikor megvalósulnak a mostani tervek, akkor természetesen bővítik a kört Váradról elszármazott vagy bizonyos ideig a váradi deszkákon is fergeteges sikereket arató előadóművészekkel, mint például Muráti Lili vagy Kabos Gyula. A Krónika kérdésére, hogy tervezik-e felvenni a kapcsolatot a nagyváradi Szigligeti Színházzal a magángyűjteményekből származó anyagok bővítésére, a kezdeményező igennel válaszolt. Mint mondta, jó viszonyt ápolnak, de ők most egyelőre „a hátramaradottaknál levő anyagot dolgozzák fel”.
Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.
Két nyári kiállítás nyílik a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban: Incze János Dés (1909-1999), valamint az 1980-ban született Szabó András Kolozsváron alkotó művész munkáiból.
A több mint hetven alkotó korondi fazekasmestert, Józsa Jánost és mesterségét mutatja be hirado.hu saját gyártású, hetente jelentkező, Értékek útján című sorozata.
Számos népi megfigyelés, szokás és hagyomány kapcsolódik júliushoz, az aratás hónapjához.
Az Ifjú barbárok című előadással Budapesten zárja évadát a Magyar Zene Házában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idén is bejárja az országot Caravana TIFF Unlimited elnevezésű projektjével.
Kezdődik a Krassó-Szörény megyei Szörényordason (Gărâna) az immár 27 éves múltra visszatekintő Gărâna Jazz Fesztivál, amely csütörtöktől vasárnapig tart.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)