Kezdeményezők. Kiss Törék Ildikó színművész és Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora
Fotó: Bálint Eszter
A közelmúltban elhunyt, így a közbeszédben ma is élő színművészek – színfalakon inneni és túli – életét ismerhetjük meg hamarosan a Nagyváradon nyíló partiumi színészmúzeumban, amelynek kezdeményezői a folyamatos bővítést tűzték ki célul.
2019. szeptember 26., 20:152019. szeptember 26., 20:15
2019. szeptember 27., 10:552019. szeptember 27., 10:55
Partiumi színészmúzeum nyílik Nagyváradon – jelentette be tegnapi közös sajtótájékoztatóján a kezdeményező Kiss Törék Ildikó színművész és Pálfi József, az ötletet felkaroló Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora. Mint a PKE-n megtartott eseményen elhangzott, jogi besorolás szerint igazából nem nevezhető múzeumnak a létrejövő intézmény, hanem színházi magángyűjteményről van szó, tény viszont, hogy
Kiss Törék Ildikó elmondása szerint a magángyűjtemény neve az lehet, hogy Varga Vilmos és színésztársai partiumi színházi gyűjteménye.
A nem csupán a Partiumban, de a felszólalók szerint Erdélyben is egyedinek számító kezdeményezés Kiss Törék Ildikótól származik, és már régebben kipattant a fejéből, de a megfelelő helyszín megtalálása váratott magára. Amikor megkereste a PKE-t, az egyetem rektora és vezetősége felkarolta az ötletet.
A gyönyörű kétszintes palotát Magyarország kormánya támogatásával vásárolta meg márciusban a PKE, s itt alakítják ki az egyelőre háromtermesre tervezett gyűjteményt, ami a felek megegyezése szerint még terjeszkedhet a jövőben. Az épületet kívülről már teljesen felújították, amikor pedig a tegnapi sajtótájékoztató után ott jártunk, már a belső tereket rendezték a munkások. Ezek kialakítása már közösen zajlik, a váradi Kiss Stúdió Színház mögött álló Kiss Stúdió Alapítvány által Magyarország kormányánál megpályázott 6 millió forintból, valamint későbbi pályázatokból ők alakítják ki a három termet, a hozzá tartozó vizesblokkot és a tárlókat. Utóbbiakat különben ugyanaz a cég készíti, amely a nagyszalontai Arany János múzeum tárlóit is készítette.
A készülő múzeum egyfajta ars poeticáját is megfogalmazta amúgy Kiss Törék Ildikó a sajtótájékoztatón, úgy fogalmazott, az intézmény „megtartja a falak között, ami lényeges volt és a jövőnek is számít”.
Maga a múzeum a tárlaton túl közösségi tér is lesz, felolvasóestek, egyetemi konferenciák, megemlékezések egyaránt helyet kapnak majd itt a két intézmény szervezésében.
A színészmúzeum megnyitása a tervek szerint szakaszokban történne. És mint a Krónika kérdésére a felek elmondták, az első termet még az idei év végéig megnyitnák a színházkedvelő közönség előtt. Itt első körben többek között olyan ismert és népszerű színészek életét – a színfalakon innen és túl – ismerhetjük meg behatóbban, mint Papp Magda egykori váradi primadonna, akinek családja hatalmas doboznyi anyagot bocsátott a kezdeményezők rendelkezésére, és megígérték, hogy a nyitásig még ruhával is gazdagítják a gyűjteményt.
Olyan, a váradi közbeszédben ma is élő színművészek kapnak még itt helyet, mint Halasi Erzsébet, Földes László és Bathó Ida.
A második szakasz is hasonlóképpen ismert és elismert színészeket tartogat: Szabó József „Ódzsa”, a Gábor-, valamint a Cseke család, Gulácsy Albert és Szombati Gille Ottó életét és munkásságát is megmutatják a kezdeményezők a nagyérdeműnek. A dokumentarista Tavaszi Hajnal, és az ígéretek szerint a világhálón is sok kuriózumot megosztanak majd a partiumi színjátszás iránt érdeklődőkkel. Újságírói kérdésre válaszolva Kiss Törék Ildikó elmondta, amikor megvalósulnak a mostani tervek, akkor természetesen bővítik a kört Váradról elszármazott vagy bizonyos ideig a váradi deszkákon is fergeteges sikereket arató előadóművészekkel, mint például Muráti Lili vagy Kabos Gyula. A Krónika kérdésére, hogy tervezik-e felvenni a kapcsolatot a nagyváradi Szigligeti Színházzal a magángyűjteményekből származó anyagok bővítésére, a kezdeményező igennel válaszolt. Mint mondta, jó viszonyt ápolnak, de ők most egyelőre „a hátramaradottaknál levő anyagot dolgozzák fel”.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!