Fotó: Szentes Zágon
2011. szeptember 21., 08:222011. szeptember 21., 08:22
„Az írószervezetek kiszámítható működése nélkül a magyar irodalomnak nincs jövője, írott szó nélkül pedig nincs fejlődés” – szögezték le nyílt levelükben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tizedik írótáborában, a Kovászna megyei Árkoson hétvégén összegyűlt írószervezetek. A dokumentumban kitérnek arra is, hogy a Kárpát-medencében működő magyar írószervezetek, valamint a hozzájuk kapcsolódó műhelyek, kiadók, folyóiratok „bizonytalan körülmények között, javarészt társadalmi munka formájában folytatják anyanyelvápoló, identitásőrző tevékenységüket”. Felhívják a figyelmet az írószervezetek „kiszolgáltatott helyzetére”, valamint arra, hogy a 2011-es évre megítélt, de eddig ki nem fizetett támogatás „még a túlélésükhöz sem elég”.
Király Zoltán kolozsvári költő, a Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) ügyvezető elnöke lapunk megkeresésére elmondta: az idei árkosi írótáborra megítélt támogatásnak a tábor megkezdéséig mintegy 25 százalékát kapták meg, és bár az ígéretek szerint a tábor végéig a teljes összegnek meg kellett volna érkeznie, a fennmaradó részt még most sem kapták meg. „Az E-MIL működési költségeire egyébként ebben az évben 600 000 forintot nyertünk pályázati úton, ez mindöszsze a két alkalmazott háromhavi minimálbérére és annak járulékaira elég” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy szerinte miért akadozik a párbeszéd a magyar kormány és az írószervezetek között, nem tudott válaszolni. „Tudtommal a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a magyarországi írószervezetek között már az év elején megkezdődtek a tárgyalások, tény az, hogy az ez évi működésükre szánt támogatás még nem érkezett meg.
Az E-MIL-nek ilyen szempontból speciális a helyzete, hiszen a néhány éve megújult támogatási rendszerben léteznek úgynevezett kiemelt fontosságú nemzeti intézmények, így a mi támogatásunkat is az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület bonyolítja le, ez jelen pillanatban ígéret formájában létezik, azt is tudni viszont, hogy ez az összeg 300 000 forinttal kevesebb az elmúlt három évhez képest. Azt, hogy milyen kuratórium döntött erről, illetve kik ennek a kuratóriumnak a tagjai, mai napig nem sikerült kiderítenem” – magyarázta Király. Mint mondta, az E-MIL rendezvényeire külön-külön pályáznak. „Az lenne a fontos, hogy előre tudjunk tervezni. A nyílt levelet aláíró négy irodalmi szervezet eddig is elvégezte munkáját, és gondolom, ezentúl is munkálkodni fog az irodalmi élet jó értelemben vett formálásán, szervezésén. Nagyon remélem, hogy a mostani nyílt levél elősegíti azt, hogy hoszszú távon kiszámítható legyen a Kárpát-medencei magyar írószervezetek működése, és azt, hogy ezen írószervezetek vezetőinek, alkalmazottainak ne kelljen folyamatosan minimálbérükért megbirkózni az egyre bonyolultabb bürokráciával” – tette még hozzá. Mint megtudtuk a levélre hivatalos válasz még nem érkezett.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke az MTI-nek elmondta, hogy szervezetük működésére fordítandó kilencmillió forintos támogatást várja a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól. „Nem nagy összegekről van szó, főleg ha az ország költségvetése szempontjából nézzük, de az irodalmi intézményrendszer fenntartásához nélkülözhetetlen” – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy a hatékony működéshez lényegesen nagyobb támogatásra lenne szükség. „Összetett munkát végzünk, gondot fordítunk az érdekképviseletre, az utánpótlás-nevelésre, a hagyatékok gondozására” – magyarázta, megemlítve, hogy a hiányzó kilencmillió forintot a rezsire és a bérekre fordítanák.
Az elnök kitért arra: jelenleg is napirenden van, hogy milyen konstrukcióban vehetné át a Bajza utcai székházat a Magyar Írószövetség a hatodik kerületi önkormányzattól. „A tízéves bérleti szerződés most fog lejárni, ezért különösen fontos, hogy rendezzük végre a székház sorsát. De ha megkapjuk, hogy fogjuk fenntartani?” – tette fel a kérdést Szentmártoni. Az elnök elmondta: a miniszterelnöktől az ügyintézés felgyorsítását várják, hogy a már megítélt pénzekre ne kelljen fél évig, háromnegyed évig várni. „Ez most a legfontosabb, a legégetőbb kérdés. Hosszú távon pedig arra van szükség, hogy az év elején megkezdődött és azóta is folyamatos párbeszéd a kormány és az irodalmi érdekképviseletek között intenzívebbé váljék” – tette hozzá. „Árkoson a tehetséggondozásról tanácskoztunk. Épp ezért emeljük fel a szavunkat, mert jelenleg nem tudjuk a fiatalokat biztatni, nem tudjuk őket a pályán tartani. Sok tehetséges író azért hagyja ott a pályát, mert azt látja, hogy az irodalom nem biztosít megélhetést” – fogalmazott Szentmártoni János.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.