2009. április 16., 11:152009. április 16., 11:15
„A százhalombattai önkormányzat kulturális vezetőségének meghívására a hónap elején múzeumunk egy szakértői csoportjának alkalma nyílt közvetlen kapcsolatba lépni a Budapest melletti kisvárosban működő régészeti parkkal, amely az első hasonló jellegű létesítményként kezdte meg működését Magyarországon is” – mesélt a részletekről Ioan Bejinariu, a Szilágy megyei múzeum régésze.
Százhalombatta Budapesttől mintegy 30 km-re fekvő, közel húszezer lakosú modern, dinamikusan fejlődő kisváros. Százhalombatta története tízezer éves múltra tekint vissza, kedvező földrajzi helyzetét, védettségét, a táj szépségét kihasználva már az őskorban embercsoportok telepedtek meg itt. A város bővelkedik régészeti emlékekben és feltárásokban, és itt található
Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, mely 1996 őszén nyitotta meg kapuit a százhalombattai Matrica Múzeum és a helyi önkormányzat anyagi támogatásával. A településnek nevet adó 2700 éves „százhalmok” között – 5 hektár területen – a bronzkorból, vaskorból származó házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói épültek. Az ásatásokon feltárt épületek maradványai – cölöplyukak, faldarabok, padlók, tűzhelyek, leszakadt tetőgerendák – alapján régészek, építészek, mesteremberek építették újra a Százhalombattán és vonzáskörében előkerült házakat, melléképületeket.
A park élő múzeum, a látogató bepillanthat az őskori élet hétköznapjaiba, diákok, felnőttek, családok szakavatott foglalkozásvezetőkkel rendhagyó történelemórákon vehetnek részt. A halmok között az őskori élet elevenedik meg; a látogatók gyakorolhatják az őskori kézművestechnikákat: szőhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, gabonát őrölhetnek, edényt formázhatnak és bronzkori- vaskori ékszereket készíthetnek.
A közelben termesztett tönkölybúzából kérésre lepényt sütnek, illetve régi korok receptjei szerint készült ételeket kóstolhatnak az ide érkezők. A Kr. e. 7–6. századból származó halmok alatt a Hallstatt-kultúra előkelőségei nyugszanak, akiket haláluk után máglyán elégettek. A hamvakat urnákba vagy előre megépített sírkamrába helyezték. Sikerült helyreállítani az eredeti, 2700 éves tölgyfa gerendából épített folyosós sírkamrát, ahol a látogató a halomsírban hang- és fényeffektusokkal kísért többnyelvű ismeretterjesztő film segítségével a korszak temetési szertartásával ismerkedhet meg.
A parkban tudományos kutatás, kísérleti régészet, valamint őskori környezeti rekonstrukció is folyik, ugyanakkor a látogatókat változatos programokkal, rendezvényekkel, kézműves-foglalkozásokkal, játszóházzal, szabadtéri színházi előadásokkal, viselettörténeti bemutatóval, nyári életmódtáborokkal is várják.
„A zilahi szakemberek számára ez tűnt a projekt legvonzóbb részének, hiszen a rendezvények szervezése és befogadása életben tartja az intézményt” – tette hozzá Bejinariu. A Szilágy megyei múzeum munkatársai azt tervezik, hogy májusban egy kizárólag a szabadtéri múzeumoknak szentelt múzeumi estet szerveznek, amelyen a megyében megvalósítható hasonló jellegű projektek is szóba kerülnek, és amelyre meghívják a megyei önkormányzat képviselőit.
„A megyében két helyen is kialakítható lenne egy régészeti park, az egyik Mojgrád mellett, míg a másik éppen Zutor környékén, ahol az autópálya nyomvonala miatt amúgy is fel kell tárnunk a római kori erődítményt” – magyarázta a zilahi muzeológus.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.