Fotó: Facebook/Infinite Dance Festival
A Szigligeti Színház Szigligeti Társulata, Liliput Társulata, és a Nagyvárad Táncegyüttes tagjai, valamint a Nagyváradi Állami Filharmónia is nyílt levelet fogalmazott meg a város kulturális intézményeinek összevonása, egy projektalapú intézmény létrehozása ellen.
2021. május 14., 12:392021. május 14., 12:39
2021. május 14., 13:022021. május 14., 13:02
Mint arról lapunkban beszámoltunk, a Bihar megyei önkormányzat költséghatékonyságra hivatkozva átalakítaná a nagyváradi kulturális intézmények működését, többek között összevonná a színház magyar és román társulatát, valamint a filharmóniát.
Költséghatékonyságra hivatkozva átalakítaná a nagyváradi kulturális intézmények működését fenntartóként a Bihar megyei önkormányzat: többek között összevonná a magyar és román társulatot, valamint a filharmóniát. Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója úgy véli, alapos&
A Szigligeti Színház Szigligeti Társulata, Liliput Társulata, és a Nagyvárad Táncegyüttes tagjai közösen fogalmaztak meg nyílt levelet, melyet többek között a színház kommunikációs felelősének Facebook-profilján tettek közzé. Ezzel párhuzamosan a Nagyváradi Állami Filharmónia is eljuttatta a sajtó képviselőihez a tervezett reformok ellen tiltakozó közleményét.
A Szigligeti Színház Szigligeti Társulata, Liliput Társulata, és a Nagyvárad Táncegyüttes tagjai nyílt levelükben többek között azt hangsúlyozták, hogy bár a Bihar Megyei Tanács alelnöke sajtótájékoztatóján – mintegy megnyugtatásként – kijelentette: jelenleg még nincs napirenden a három kulturális intézmény összevonása, a társulat tagjait ez egyáltalán nem nyugtatta meg. Szerintük a körvonalazódó javaslat mindhárom intézményben sokakat megfosztana a biztonságtól, a jövőképtől, vagy akár egy ledolgozott élet után a békés nyugdíjra készüléstől, és egy olyan terv előkészítése zajlik, amely Nagyvárad és Bihar megye kulturális életét alapvetően, és meggyőződésük szerint rossz irányba változtatná meg.
„Egy város, egy régió arculatát nem csak az új utak, az innovatív beruházások, az infrastruktúra fejlesztése, de bizony a kulturális élet is meghatározza. Egy városnak, megyének kell legyenek saját, autonóm kulturális intézményei, melyek szervesen fejlődnek, lélegeznek együtt a környezettel, és szolgálják az ott élők kulturális szokásait, elvállalják azt a felelősséget, hogy ezeken a szokásokon jó irányba alakítanak, hogy a felnövekvő generációkat a kultúra, művészet szeretetére tanítják.”
– írják.
Arra is rámutattak, hogy a megyei, illetve a városvezetés döntései nyomán már így is nagy veszteségek érték a nagyváradi kulturális életet, hiszen két nagy múltú, helyi folyóirat is elvesztette az elmúlt időszakban az önálló működését, és jelentős leépítések is történtek a kulturális intézményekben, amik a tervek szerint folytatódni fognak.
– fogalmaznak a társulatok tagjai, rámutatva, hogy az intézmények összevonása által a város kulturális élete elvesztené sajátosságait, egyéniségét, átalakulna szimpla show businessé.
A nyílt levélben arra is kitérnek, hogy bár Európában vannak híres, projekt alapon működő befogadó színházak, ez főleg olyan országokban jellemző, ahol az állam megélhetést biztosít két munka között a színészeknek. Szerintük Romániában a társulati forma a színházi élet egyik alappillére. A társulatok szerint értelmezhetetlen a megyei tanács alelnökének azon kijelentése, hogy a színészek jobban kell teljesítsenek, hiszen munkájuk, érdemeik nem mérhetőek a szó hagyományos értelmében. Illetve ha mindenképp adatokkal kell alátámasztani teljesítményüket, akkor a százhúsz éves Szigligeti Színház érdemeit hosszan lehet sorolni.
„A mi társulataink a tavalyi járvány sújtotta évben is folyamatosan dolgoztak, nyáron is több bemutatót tartottunk és 151 előadást teljesítettünk a bezárások ellenére is. Megjelentünk az online térben is, közönségünket nem hagytuk el, és ha online ugyan, de a bukaresti Országos Színházi Fesztiválon is szerepeltünk”
– emlékeztettek.
„Meggyőződésünk, hogy a kulturális identitás erősítése megszilárdítja a közösségi identitást, a jó értelemben vett lokálpatriotizmust is, amely mindannyiunk közös érdeke.”
Levelükben arra kérik a Bihar megyei tanácsot, hogy fontolják meg érveiket, gondolják újra a terveket.
A Nagyváradi Állami Filharmónia művészei ugyancsak nyílt levélben sorakoztatják fel érveit az összevonás ellen. Az intézmény munkatársai kiemelik, bár nem ismerik a nyugati színházak művészeinek szerződéses helyzetét, a hangszeres és lírai művészek helyzetét jól ismerik: az európai filharmonikusok és az operák alkalmazottai mind határozatlan időre szóló munkaszerződéssel dolgoznak. Természetesen a próbaidőszak időtartama országonként és intézményenként változik, de letelte után a művészeknek biztos, biztonságot adó, közpénzekből finanszírozott állásuk van.
„A legtöbben olyan intézményekben találnak majd munkát, ahol megbecsülik őket, ahogy megérdemlik. Ha ez megtörténik, Nagyváradnak már nem lesznek filharmonikusai”
– hangsúlyozzák.
„Nem hisszük, hogy ennek meg szabad történnie a város közel száz éves múltú, etalonnak tekinthető intézményével, a Nagyváradi Állami Filharmóniával”
– zárják gondolataikat a filharmonikusok.
Két nappal ezelőtt a város román társulatának, a Regina Maria Színháznak a tagjai is nyílt levelet fogalmaztak meg az ügy kapcsán, melyben kifejezték: méltatlannak tartják, hogy sok év kemény munkája után a biztos állásuk helyett meghatározott időre szóló szerződések alapján dolgozzanak.
– teszik fel a kérdést a román művészek.
Levelüket azzal zárják, hogy szerintük ennek a tervnek a megvalósítása tulajdonképpen a kultúrához való alapvető jogukat csorbítja, és kérik a megyei vezetőit, gondolják újra szempontjaikat.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
szóljon hozzá!