2011. március 22., 09:412011. március 22., 09:41
Az együttes Tamási Áron novelláját, a Bambuc ördög történetét dolgozták át zenés táncjátékká. Bambuc olyan rendetlen kisfiú, hogy a szülei egyenesen a pokolba kívánják. És láss csodát, aznap lefekvés után bizony az alvilágban ébred fel. Ez a pokol azonban – bár félelmetes, sötét és kaotikus – nem is hasonlít a megszokott pokolképünkre, az elkárhozottak jajkiáltásaitól hangos infernóra, inkább egy kortárs művészeti galériára hasonlít. Gyerekelőadás lévén különösen izgalmas volt, hogy Holló-Csejtei Kinga nagyváradi képzőművész díszletei és kosztümjei újabb dimenziót adnak hozzá a népzene és néptánc, illetve a különleges ritmikai játékok alkotta Bambuc-világhoz.
A ritmikai játékok pedig hiába emlékeztettek a magyar népzene zsigerileg kódolt ütemeire, egyértelműen egzotikus íze lett a dolognak, ahogy a pokol inkább kópés, mint gonosz ördögfiókái seprűnyelekkel és gumiharangos lefolyópumpákkal jártak táncot és játszottak virtuóz zenét egyszerre. Az előadáshoz készült műsorfüzetből egyébként az is kiderül, hogy a Bambuc ördög a Tamási írói világára rímelő sóvidéki ropogós táncok mellett dél-afrikai táncos és énekes hagyományokból is építkezik. A gumboot elnevezésű „táncot” a Dél-afrikai Köztársaság fekete bányászai járták, akiknek az apartheid rendszer megtiltotta a hagyományos dobolást – így gumicsizmájuk ritmikus dobbantásával üzentek egymásnak.
Miklós János és csapata az afrikai ritmusokat, a brit Stomp táncegyüttes Flatley-re hajazó lábdobbantásos táncát bátran keveri a sóvidéki székelyek piros rokolyás, lajbis-csizmás körjátékaival, a csujjogatással és néhol a párbeszéddel. A novella cselekménye sok elemet veszített, amíg a Nagyvárad Táncegyüttes színpadára került, de annál többet nyert a tánc médiumára való átértelmezéssel. Az adaptálás után gyereknyelven szólal meg a történet – azt azonban ne gondolja senki, hogy ez valamilyen leminősítést jelent, inkább azt, hogy a darab a gyerekek értelmére, figyelmességére és humorérzékére építve „adja el” azokat a dallamokat és ritmusokat, amelyek bennük még könnyedén megpendíthetik a közös emlékezet húrjait.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
szóljon hozzá!