Fotó: Biró István
A hatvanas évek Kolozsvárjának gyermekkori emlékei, a rá következõ évtized eszmélése, majd a nyolcvanas évek elejétõl beszûkülõ mozgástér és az ellenzékiség kronológiailag három idõszakra tagolja a mûvet, amely szerkezetileg két részbõl áll. Míg az elsõ sztoricentrikus, a második inkább esszécsokornak tûnik: kibontja a történetek egy-egy (ön)reflexióra sarkalló fordulatát-jelenetét.
„A történetek díszletek, ürügyek és keretek ahhoz, hogy valamit mondjunk a világról” – tisztázta Józsa Márta, mintegy elhárítva a kérdést, hogy önéletrajzi regénnyel van-e dolgunk. A televíziós szerkesztõ-dokumentumfilmkészítõ-író látás- és láttatásmódja a filmezéshez szokott szem „kameraállásait” idézi. Újszerû Erdély-képe abba a vonulatba illeszti a regényt, amelyet Bartis Attila, Dragomán György mûvei fémjeleznek: a mítoszt áttöri a személyes szenvedély, a mi-õk, kisebbség-többség viszonyrendszere pedig az éles léthelyzetek dacára sem lemondásokkal telített. Helye van itt is a humornak, ahogyan például a családi házat lehallgató szekuritátésok cseleit kipellengérezi. A regény magyarországi fogadtatására utalva Kõrössi P. József, a kötetet gondozó Noran kiadó vezetõje jelezte: elsõként a Holmi közölt részleteket belõle, ami ritkán fordul elõ a rangos irodalmi folyóiratnál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Látogatottsági adatok