Fotó: Bánsági Falumúzeum/Facebook
Önkénteseket keres a temesvári Bánsági Falumúzeum, olyan jelentkezőket, akik beköltöznének a skanzen bánsági, magyar, sváb és szerb tájházába és ott hagyományos életmódot folytatnának, gazdálkodnának – írta a temesvári sajtó.
2023. május 20., 16:082023. május 20., 16:08
A kezdeményezés nem új keletű, a múzeum már korábban is keresett a népi életmódot a gyakorlatban felelevenítő hagyományőrzőket – írta a Timiș Online portál, a tion.ro. A Bánsági Falumúzeum nemrégiben kinevezett igazgatója közölte, újjá szeretné éleszteni ezt a régebbi ötletet, amely a magyarországi Csongrád, valamint Temesvár együttműködéseként jött létre tíz évvel ezelőtt.
A határon átnyúló együttműködés eredményeképpen Csongrádban hét tájházban élesztették újjá a halászmesterséget, a cél az, hogy interaktív, élő falumúzeumban ismerkedhessen meg a közönség a népi mesterségekkel.
A projekt abbamaradt, mivel négy, hagyományos életmódra vállalkozó önkéntes családot vártak, de nem akadt jelentkező. Dorel Micle, aki néhány hónapja vette át a falumúzeum vezetését, újra keresi az önkénteseket. Úgy fogalmazott,
„Önkéntes vagy együttműködő családokat keresünk, mert nincsen anyagi alapunk arra, hogy fizessünk ezért a tevékenységért. Az önkéntesség esetében a jelentkezőknek rendben kellene tartaniuk a tájházakat, bennük kellene lakniuk pontosan úgy, ahogy a 19. század végén, a 20. század elején tették az emberek, tehát nem föltétlenül modern körülmények között” – mondta az igazgató.
Fotó: Bánsági Falumúzeum/Facebook
Hozzátette,
Micle azt is elmondta, hogy a tájházak körül kertészkedni is lehet, és a projekten keresztül szeretnének „életet lehelni” e3zekben a régi házakba, feleleveníteni azt az életmódot, amit nagyszüleink folytattak.
A temesvári szabadtéri múzeum 1967-ben létesült, 1971-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. 2000-ig a Bánsági Múzeum részlegeként működött, azt követően önálló intézmény lett, a Temes Megyei Tanács fennhatósága alá tartozik.
„Ez az a nap, amelyet Isten adott, hogy örvendezzünk és vigadjunk benne” – hangzott el a temesvári Szent György-székesegyház szombati újraszentelésén.
Rajtra kész a temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó, a TESZT: a Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 21–28. között rendezi a 14. szemlét, amely az Európa Kulturális Fővárosa 2023 hivatalos programjába illeszkedik.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!