A szombati ünnepen Nikola Lauš püspöki irodaigazgató úgy fogalmazott, „ez az a nap, amelyet Isten adott, hogy örvendezzünk és vigadjunk benne”. „Csak isteni segítséggel, az Úr akaratából csodálhatjuk most a felújítási munkálatok eredményét, ez az Ő ajándéka” – tette hozzá az egyházi képviselő.

Dominic Fritz polgármester óriási személyes örömének nevezte a megvalósítást. Felidézte: pontosan 20 évvel ezelőtt, amikor németországi önkéntesként frissen érkezett Romániába, már részt vett első szentmiséjén a székesegyházban. „Eleinte csak a német részeket értettem, aztán lassacskán a román nyelvű prédikációt is.

Hozzátette: a dómban érezhetően megélhetjük ezt a szellemiséget, ott, ahol a római katolikusok több nyelvet beszélnek, együtt imádkoznak, és ahol a más vallású keresztények is találkoznak, ahová különböző országokból érkezett emberek is betérnek, és elkápráztatja őket a hely szépsége és szellemisége. Szerinte az a tény, hogy a székesegyházat nagyrészt uniós forrásokból újították fel, megerősíti az európaiságban és kereszténységben vetett hitét, miszerint minden ember számít, és hogy a különbözőségünk egyesíthet minket.

Vasárnap Szent György, a székesegyház és a székeskáptalan védőszentjének ünnepén, a székesegyház búcsúünnepén 11 órakor Pál József Csaba megyés püspök pontifikális szentmisét mutat be három nyelven a dómban.

Amint arról beszámoltunk, a még Martin Roos megyés püspök kezdeményezésére indult temesvári beruházásnak két pillére volt: az épület tetőzetének, külső homlokzatának, belső tereinek a felújítása és a berendezés restaurálása. A fő anyagi forrást az Európai Unió Regionális Operatív Programja (2014-2020) biztosította: a munkálatokra vonatkozó szerződések összértéke 16 460 849,60 lej volt (áfa nélkül), amelyből 16 118 710,41 lej EU-s hozzájárulás, 342 139,19 lej pedig a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye saját hozzájárulása.

korábban írtuk

„A dóm mindenkié” – Négy évig húzódó felújítás után szombaton újraszentelik a temesvári székesegyházat

„Ez a több mint 250 éves székesegyház, amely a temesvári egyházmegye központja és szíve, nem csupán a katolikusoké, hanem mindenkié, Temesvár lakosaié, és találkozási pont minden jóakaratú ember számára” – nyilatkozta Pál József Csaba püspök.

Ugyanakkor az egyházmegye saját forrásokból, illetve hazai és külföldi adományokból és támogatásokból a projekt számos más vonatkozását is támogatta.

A régi temesváriak által dómnak nevezett székesegyházat a Dóm téren (ma Piaţa Unirii), a törökök kiűzését követően Ausztriai Károly, azaz III. Károly magyar király kezdeményezésére építették – olvasható a püspökség honlapján. Az építési tervrajzokat Josef Emmanuel Fischer von Erlach császári főépítész készítette; ő vezette a bécsi Hofburg építését is. Az építési munkálatok 1736-ban kezdődtek, majd alig két év múlva, a várost sújtó pestisjárvány miatt, leálltak. Néhány év múltán azonban folytatódtak, így 1754-ben a templom részben elkészült. Gróf Anton Engl von Wagrain csanádi püspök 1754. április 30-án szentelte fel, majd ugyanazon esztendőben, szeptember 8-án az új székesegyházban mutatta be az első szentmisét. A templom barokk stílusban épült, a munkálatokat 1774-ben fejezték be.

A temesvári egyházmegye – mely közigazgatásilag Arad, Temes, Krassó-Szörény megyét fedi le és és egy kis részt Mehedinți megyéből is – területe 24 755 négyzetkilométer a Gerhardus.ro oldalon olvasható adatok szerint, és négy főesperesi kerületre – Székesegyházi, Temesi, Marosi és Hegyvidéki –, ezen belül pedig nyolc esperesi kerületre tagolódik. A kimutatások szerint mintegy 108 ezer római katolikus hívő lakja. Ebből a honlapon közölt adatok szerint 47 943 magyar (44,1%), 29 454 román (27,1%), 11 860 német (10,9%), 5254 horvát (4,8%), 4771 bolgár (4,4%), 2443 szlovák (2,2%), 2908 roma (2,6%), 2005 cseh (1,8%), 2077 más nemzetiségű (1,9%).