Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója
Fotó: Pál Árpád
Kolozsváron tartotta pénteken alakuló ülését az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, mely a magyarországi Hagyományok Háza és a Kárpát-medencei Hagyományok Háza Hálózat stratégiai partnere kíván lenni, de tőlük függetlenül fog működni.
2019. október 18., 17:182019. október 18., 17:18
2019. október 18., 17:222019. október 18., 17:22
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványról az alapító Sapientia Alapítvány elnöke, Kató Béla református püspök és a kuratórium elnöke, Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza igazgatója beszélt az alakuló ülés előtti kolozsvári sajtótájékoztatón. Kelemen László elmondta: az elmúlt években rá kellett jönniük, hogy Erdély külön intézményt érdemel a mérete és a magyar népesség nagysága miatt.
Kelemen László kiemelte: a létrejövő intézmény kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és csíkszeredai területi irodákkal fog működni, központja Marosvásárhelyen lesz. Az alapítvány kilenctagú kuratóriumában az erdélyi hagyományápolás kiemelkedő személyiségei, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a magyar állam képviselői vesznek részt. Az elnöki tisztséget betöltő Kelemen László az új intézmény feladatai között a három éve létrejött Hagyományok Háza Hálózat munkájának a koordinációját, a néptáncoktatók képzésének a romániai akkreditációját, a népművészet mestere kitüntetésben részesített 34 erdélyi személyiség tudásának az átadását, a magyarországi néptáncegyüttesek erdélyi és az erdélyiek magyarországi turnéinak a megszervezését, valamint az erdélyi gyűjteményekben megtalálható hangfelvételek, fényképek és filmek digitalizálását és archiválását nevezte.
Kelemen László hozzátette: a Hagyományok Háza intézményrendszerét az a felismerés hívta életre, hogy a néphagyományok élő átadása a családokban, a falvakban megszűnt, ha ezeket meg akarják őrizni, a gyakorlatot kell intézményesíteni. Az intézményvezető az MTI kérdésére elmondta, hogy az Erdélyi Hagyományok Háza fenntartásához a magyar államtól remélnek anyagi segítséget.
Kató Béla erdélyi református püspök, a magyar állam által alapított erdélyi magyar egyetemeket felügyelő Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, hogy az új intézmény „szimbiózisban” fog élni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. Utóbbi kolozsvári karán ugyanis már el is indították a néptáncoktatói képzés akkreditációját. A püspök arról is beszélt, hogy pénteken tartotta a századik ülését a Sapientia Alapítvány. Megjegyezte: e száz ülés során az erdélyi magyar felsőoktatás ügyével foglalkoztak, és elégtételnek érzik, hogy az elmúlt húsz évben 15 ezer erdélyi magyar diák tanult a Sapientia Tudományegyetemen, akik többsége a szülőföldjén próbálja kamatoztatni tudását. A püspök megemlítette: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ez idő alatt a huszadik helyre küzdötte fel magát a több mint száz romániai egyetem rangsorában.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
szóljon hozzá!