2009. március 17., 10:182009. március 17., 10:18
1989 mérföldkő a magyar történelemben, hiszen ebben az időben már meghirdették a gorbacsovi „peresztrojkát” és „glasznoszty”-ot, amelynek nyomán felfeslettek a szocializmus erősre varrott szálai is a szocialista blokkban. A változás nem állhatott meg, újra kellett gondolni a Varsói Szerződést és a KGST-együttműködést is.
Az MSZMP, a KISZ, a Hazafias Népfront politikája kátyúba jutott, kialakulóban volt a többpártrendszer. A nagypolitika válsága természetesen a családok életére is kihatott. A Romániából érkező magyar családok Magyarországon, Ausztriában reméltek menedéket. A Vöröskereszt családegyesítő programja nyomán szülők és gyermekek találtak egymásra.
Március 15. a rendszerváltás jeles napja volt. A délelőtti hivatalos koszorúzások után több tízezres tömeg indult a Szabadság térre, hogy meghallgassák Cserhalmi Györgyöt és Csengey Dénest, a hajdani MDF képviselőjét. „A Magyar Televízió a miénk, Magyarország a miénk és nagyon fogunk vigyázni rá!” – skandálta a tömeg.
A Kossuth téren évtizedek óta nem látott sokaság gyülekezett, itt Orbán Viktor fideszes és Kis János SZDSZ-es képviselő mondott beszédet. A Bem szobornál tartott délutáni megemlékezésen már ott voltak a lengyel Szolidaritás képviselői is. Az esti fáklyás felvonulás résztvevői „Demokráciát, demokráciát!” jelszóval indultak a várba, ahol Sinkovits Imre és Bubik István szavait hallhatták: „Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!”
A történelmi fordulatot nemcsak az emlékezet, hanem filmszalag is megőrizte. A Magyar Televízió Híradójának felvételeiből percről percre feleleveníthetők a rendszerváltás eseményei, amelyeket huszadik évfordulón a Memento’89 című sorozat idéz meg újra. A Közéleti Főszerkesztőség gondozásában készülő műsor a hét öt napján követi nyomon az egykori jövőformáló órákat.
„Az MTV archívuma egyedülálló kortörténeti dokumentumokat őriz, s nekünk kötelességünk megmutatni az ifjabb generációnak az újkori magyar történelem egyik legfontosabb időszakában készült felvételeket. A rövid bejátszások sokat elmondanak a korabeli Magyarországról, a politikai csatározásokon túl például a társadalmi összefogásról” – mondta Beke Mihály András, a műsor felelős szerkesztője.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.