A brit Ken Loach a megszűnőben lévő európai szociális rendszernek kiszolgáltatott kisembereiről szóló, Én, Daniel Blake című filmje nyerte vasárnap az Arany Pálmát a 69. cannes-i fesztiválon, míg Cristian Mungiu megosztva kapott legjobb rendezői díjat.
2016. május 22., 22:582016. május 22., 22:58
2016. május 23., 10:122016. május 23., 10:12
A Felkavar a szél című filmjével tíz évvel ezelőtt már Arany Pálmát nyert nyolcvanéves Ken Loach 19. alkalommal kapott meghívást a seregszemlére. Az Én, Daniel Blake főhőse egy 59 éves özvegy asztalos, akinek a szívrohama után az orvosa nem tanácsolja, hogy visszatérjen dolgozni, miközben a társadalombiztosítás illetékesei alkalmasnak ítélik a munkára. Az angliai Newcastle-ben játszódó történet címszerepét Dave Johns színházi színész alakítja.
„A világ, amelyben jelenleg élünk, veszélyes helyzetben van, mert a neoliberálisnak nevezett ötletek katasztrófához vezethetnek\"– mondta a brit rendező, miután átvette a díjat. „A neoliberális folyamatok milliókat taszítottak nyomorba Görögországtól Portugálig, miközben egy törpekisebbség szégyenletes módon gazdagodik. Ki kell mondani, hogy egy másfajta világ is lehetséges, sőt szükséges\" – tette hozzá franciául és angolul, miután a szélsőjobboldali megerősödésének veszélyére figyelmezetett.
A fődíjas film főhőse kafkai útvesztőbe kerül a munkanélküli hivatal bürokráciájában, amiért nem tudja az internetet kezelni és elfogadható életrajzot írni. Emberség és megértés helyett azonban a szabályok be nem tartása miatt folyamatosan pénzelvonással fenyegetik a hivatalban. Az elesett, de büszke férfi csak a fiatal fekete bőrű szomszédjánál és egy gyermekeit egyedülő nevelő anyánál talál szolidaritásra, aki szintén áldozata a rendszernek, és amely ellen együtt veszik fel a harcot.
A George Miller ausztrál filmrendező vezette kilenctagú zsűri – amelynek egyik tagja Nemes Jeles László, a Saul fia című Oscar-díjas film rendezője volt – a Nagydíjat a kanadai Xavier Dolannak A Juste la fin du monde (Épp a világ vége) című filmjének ítélte. A 27 éves rendező az 1995-ben elhunyt francia Jean-Luc Lagarce színdarabja alapján készült hatodik filmjét olyan francia világsztárokkal forgatta, mint az Oscar-díjas Marion Cotillard, Vincent Cassel, Nathalie Baye, Léa Seydoux és Gaspard Ulliel.
A legjobb rendezés díját megosztva vehette át Cristian Mungiu a román társadalmat eluraló korrupcióról és megalkuvásról szóló Érettségi című drámájáért és a francia Olivier Assayas Personal Shooper című angol nyelven forgatott thrillerért. Andrea Arnold brit filmrendezőnő kapta a zsűri díját az Egyesült Államokban játszódó American Honey című, marginalizálódott fiatalokról szóló road-movie-jáért, míg a legjobb forgatókönyv díját az Oscar-díjas iráni Aszgar Farhadi The Salesman (Az ügyfél) című letisztult családi drámája érdemelte ki. A film főszerepét alakító Sahab Hosszeini kapta meg a legjobb férfi alakítás díját. A The Salesman főhőse Emad, egy színész, akit a bosszúvágy vezérel, miután feleségét bántalmazták.
Jaclyn Rose kapta a legjobb női alakítás díját Brillante Mendoza Fülöp-szigeteki rendező Ma\'Rose című filmjének főszerepéért. A Manila egyik szegénynegyedében játszódó kétórás film egy kábítószer-kereskedelem miatt letartóztatott házaspárról szól, amelynek három kamaszkorú gyermeke különböző módon próbálja megszerezni a korrupt rendőrök által követelt összeget ahhoz, hogy a szülőket elengedjék. A történetet az anya szemszögéből meséli el az alkotás.
A legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát Gimenez Juanjo spanyol rendező vihette haza Timecode című alkotásáért, az A Moca que Dançou com o Diabo (A lány, aki az ördöggel táncolt) című brazil kisfilm, Joao Paulo Miranda Maria alkotása pedig elismerő oklevelet kapott. A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat Houda Benyamina francia rendezőnőnek külvárosi fiatalokról szóló Divines című filmje kapta, amelyet a Rendezők kéthete elnevezésű válogatásban mutattak be. Francois Truffaut filmjeiből ismerős Jean-Pierre Léaud munkásságát pedig életműdíjjal jutalmazza a fesztivál, amelyet Arnaud Desplechin francia rendező, a zsűri tagja adta át a 72 éves amatőr színésznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!