2009. február 26., 09:442009. február 26., 09:44
Tanulmányai során mindenki találkozik a budapesti Pilvax Kávéház nevével, hall a Centrál Kávéházról, amely közkedvelt volt a Nyugat négy nemzedéke körében – gyakran találkozott itt Ignotus, Krúdy Gyula, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes.
Irodalomtörténészek jegyzik, hogy a nagyváradi EMKE Kávéházban ismerte meg Ady Lédát, és hogy itt született meg a Holnap-antológiák ötlete. Számon tartják a budapesti és a kolozsvári New York Kávéházat: Budapesten a nyugatosokon kívül megfordultak itt a színházi és a filmes szakma jelesei is, mint például Korda Sándor és Kertész Mihály, a kolozsvári Jókai és Egyetem utca sarkán álló kávéház pedig többek között Áprily Lajos, Dsida Jenő, Gaál Gábor és Kuncz Aladár törzshelye volt.
Sokáig folytathatnánk a kulturális kötődésű kávéházak számbavételét, összeállításunkban viszont olyan marosvásárhelyi lokálokat mutatunk be, amelyek a kortárs írók, költők, képzőművészek és színészek kedvelt találkahelyeivé váltak.
Két évvel ezelőtt egy fiatal marosvásárhelyi gyógyszerészasszisztens, Daniela Hilbert úgy döntött, hogy egy régi, felújított házban galériát nyit a város központjához közel fekvő Mărăşti téren. „Több szakértőt is megnyertem az ügynek, például a Maros Megyei Múzeum képzőművészeti részlegének vezetőjét, Ioan Şulea festőművészt és másokat is, akiknek szívügye a képzőművészet” – mondta Daniela Hilbert.
A megnyitó után a tulajdonos azt tapasztalta, hogy a látogatók, ha nem is vásárolnak, szívesen társalognak ebben a közegben, ezért egy évvel ezelőtt úgy döntött, hogy nemcsak galériát, hanem kávéházat is működtet az Artemis két helyiségében. A kávéházban kiállított munkák nagy része kortárs marosvásárhelyi művészek alkotása, de Corneliu Baba és Ion Pacea munkái is megfordultak már a galériában.
A tulajdonos kezdetben régiségkereskedéssel is foglalkozott: ingaórákat, stílbútort is értékesített. „Ezeket vidékről hozták be hozzáértő személyek, de úgy látszik, már nem találnak ilyen régiségeket, és mostanában csak festményeket és kis szobrokat kínálunk, időközönként pedig kiállításokat is rendezünk a helyi képzőművészek alkotásaiból” ismertette Hilbert. Mint mondta, a kiállított tárgyak nem az ő tulajdonát képezik, hanem az alkotóké vagy gyűjtőké, akik szeretnék értékesíteni műtárgyaikat.
A gyógyszerészasszisztens úgy tudja, hogy Marosvásárhelyen ő működteti az egyetlen magán képzőművészeti galériát. „Nem mondhatom, hogy ebből meg lehet gazdagodni, de azért nem veszteséges” – mondta Daniela Hilbert, aki reméli, hogy az Artemis a gazdasági válságot is át fogja vészelni, és nem kell bezárni az ízlésesen berendezett galériát, amelyben halk, szimfonikus zene fogadja a belépőt.
Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem diákjai évtizedeken át a Tutun Caféba gyűltek össze szabad óráikban. Hírlik, hogy a diktatúra idején egyes elvtársak megirigyelték az ott uralkodó jó hangulatot, és betiltották a lokál működését. A Tutun a rendszerváltás után egy ideig reneszánszát élte, majd a volt tulajdonos pár éve eladta a helyiséget.
Egy székelyudvarhelyi vállalkozó páros: Bihari Lóránt és Asztalos Barna karolta fel a kávézót, és felújított formában ismét megnyílt a kedvelt találkahely, ahol inkább esténként nagy a forgalom. Mivel a Tutun kevés férőhelyes, kulturális rendezvényeket egyelőre nem terveznek ide az udvarhelyi tulajdonosok. Sokkal tágasabb ennél az ugyanazon udvarhelyi vállalkozók tulajdonában lévő G. Café.
„Székelyudvarhelyen is ilyen néven működtetünk kocsmát 2000-től. Úgy gondoltuk, hogy Vásárhelyen is igény van egy helyre, ahol a falakon mindig fotók, festmények láthatók, és jó hangulat van” – mesélte lapunknak Bihari Lóránt. A vásárhelyi G. Café két éve működik, több könyvbemutatónak és irodalmi rendezvénynek adott otthont, időnként sajtótájékoztatókat is szerveznek, és törzsvendégnek számítanak a kávézó közelében található Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztőségében dolgozó irodalmárok is.
Nemrégiben vették le a falakról a budapesti Roham című lap munkatársainak alkotásait: képregényeket, festményeket, amelyek novembertől díszítették a lokál falait. Jelenleg Fekete Zsolt fotói láthatók a kocsmában.
Egy régi, belvárosi épület pincehelyiségében, a Bolyai Farkas Gimnázium szomszédságában nyílt meg 2001-ben a marosvásárhelyi újságíróklub, a The Office Club. Azóta több cég próbálta működtetni a The Office Clubot, ahol időnként sajtókonferenciákat tartottak – például választási kampányok idején a román pártok helyi vezetői előszeretettel használták ilyen célra a bárt. Ritkán újságíró-találkozókat is szerveztek, de egy-két törzsvendéget leszámítva a marosvásárhelyi média képviselői nem fogadták el törzshelyükként az Office-t.
Tavaly év végén azonban a Prima Tv helyi stúdiója vette át a „kocsma” irányítását, és az új bérlők a kulturális kínálatról is szeretnének gondoskodni. „Nem volt gazdája a lokálnak, nekünk viszont most több elképzelésünk is van: tárlatokat szeretnénk szervezni, és a marosvásárhelyi újságírók számára személyre szóló igazolványt adnánk ki, amely alapján nálunk kedvezményesen fogyaszthatnának” – számolt be terveikről Gabriel Gedő újságíró, a Prima Tv helyi kirendeltségének igazgatója.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.