2009. március 13., 10:082009. március 13., 10:08
– Miért éppen a Dandin Györgyre esett a választása?
– Moliere sok évszázad után is nagyon fontos színházi szerző maradt, a Dandin György pedig régi szerelmem. Az külön érdekesség, hogy színészhallgatókkal dolgoztam, azt hiszem, számukra is hasznos ez az előadás. Nem vagyok ugyan pedagógus, de van ennek egy pedagógiai célzata is: jót tesz az egy színisnek, ha olyan szerzőkkel találkozik, mint Shakespeare, Moliere.
– Tapasztalata szerint az egyetem kész színészeket bocsát ki, vagy csak egy társulat keretében érik be a fiatal színész?
– Azt hiszem, ezen a pályán nem lehet a felkészülési folyamatot bármikor is lezártnak tekinteni, állandóan tanulni, érlelődni kell. Jó esetben a tapasztalat, a színpadi közeg, amibe a fiatal bekerül folyamatosan alakítja, gazdagítja azt a tárházat, amitől aztán izmosodik az ember. Van, aki korán érik, van, aki később, ez nagyon szubjektív szakma. Persze a képzés lehetne tökéletesebb, kifogásolható például, hogy egyes dolgokat nem tudnak, vagy nem jól tudnak a fiatalok.
– Milyen előadásra számíthat a közönség?
– Az mindenképpen befolyásolt, hogy diákokkal dolgoztam, akik most tanulják Moliere-t, aki vándorszínészként kezdte a pályafutását. Megpróbáltunk Moliere korabeli társulatként viszonyulni az előadáshoz. A szerző nagyon sokat tanult a commedia dell’arteból. Ezek olyan elemek, amelyeket megpróbáltunk kamatoztatni.
– Milyen véleménye alakult ki a diákokról?
– Nekem az volt a dolgom, hogy megpróbáljam belőlük a legtöbbet kicsiholni. Hálás szerepek vannak a Dandin Györgyben, többek között ezért is választottam ezt a darabot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok