2009. május 28., 10:062009. május 28., 10:06
A Hargitai Megyenapok keretében adott Jazz Hargitában című koncerten a neves konstancai, örmény származású muzsikus a Szatmárnémetiben élő, de gyergyószentmiklósi születésű Cserey Csaba ütőhangszerművésszel lépett fel a gyergyószentmiklósi Szilágyi vendéglő teraszán kedden este.
A jó hangulatú koncerten többek közt több, Bartók Béla által gyűjtött népdalfeldolgozást, illetve a Kájoni-kódexből vett reneszánszdal-elemeket tartalmazó dzsesszimprovizációt hallhatott a műfajt kedvelő, Gyergyószentmiklóshoz mérten népes közönség. Tavitian lapunk kérdésére kifejtette, hogy Gyergyószentmiklósra mindig a hazatérő örömével érkezik, hiszen a városközpont építkezése magán viseli az ő örmény őseinek is a kézjegyét.
Első ittjárta óta már barátokat is szerzett – ők ültek legközelebb a zenészekhez – ezért számára mindig különlegesek a gyergyószentmiklósi fellépések. „Sok olyan barátom van itt, aki nem beszéli ugyan az örmény nyelvet, de lélekben örmény, és büszke az örmény őseire. Őket közeli barátaimnak tekintem” – szögezte le Tavitian, arra is kitérve, hogy egyébként minden koncertjén – legyen az Bukarestben, Brüsszelben vagy Gyergyószentmiklóson – ugyanazokat az arcokat látja, ugyanaz a közönség jelenik meg. „A harmadik fellépésnél szinte azt is meg tudnám mondani, ki hiányzik a közönség soraiból” – magyarázta a muzsikus, kifejtve, hogy a minőség egyaránt érvényes a közönségre is.
A Szatmárnémetiből Gyergyószentmiklósra szintén hazajáró Cserey Csaba kissé izgult a koncert előtt, mert nem lévén ideje telefonon értesíteni a közeli barátait, tartott attól, hogy kevesen lesznek a koncerten.
„Gyermekkoromban arról álmodoztam, hogy majd amikor zenész leszek, milyen érzés lesz az, amikor itthon a barátaim előtt kell játszanom?” – osztotta meg titkát Cserey, hozzáfűzve, hogy hatványozott öröm volt számára látni a népes közönséget, annak ellenére, hogy nem adódott alkalma személyesen meghívni bárkit is. „Csak ámultam, amikor a dobok mögül kitekintve láttam, hogy még a vendéglő terasza mellett is állnak” – fejtegette elégedetten a művész.
Harry Tavitiánt és Cserey Csabát tegnap Székelyudvarhelyen láthatták a Jungle vendéglőben a dzsesszmuzsika rajongói, ma este kilenc órától a csíkszeredai Cosmopolitanban lépnek fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok