2009. május 26., 01:012009. május 26., 01:01
Az alkotás az Un Certain Regard (Egy bizonyos tekintet) szekcióban versenyzett, és a FIPRESCI-díj mellett a zsűri díját is elnyerte. A mozi olyan nagy lapoktól kapott pozitív visszajelzést, mint a Variety meg a The New York Times, viszont az általános vélekedés szerint nem „közönségfilmmel” jelentkezett az Aranykamerás rendező. Porumboiu vígjátékát az év elején forgatták a rendező szülővárosában, Vasluiban, a CNC és az HBO támogatásával. A film romániai premiere a hamarosan kezdődő Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon lesz. „Filmem nem a húsz évvel később hatalomra jutó nácizmus, hanem általában a politikai és vallási terrorizmus gyökereit vizsgálja” – mondta az Aranypálma átvételét követően Michael Haneke. A két és fél órás fekete-fehér dráma az első világháború kitörése előtt egy észak-németországi kis faluban játszódik, témája a puritán világ gyermeknevelési módszereiből születő erőszak. A rendező szerint a tragédiát a filmben alapvetően az okozza, hogy azok, akik rosszul bánnak a gyerekekkel, nincsenek tudatában annak, hogy megalázzák őket. A filmjeiben a bűntudatot és a negatív lelki történéseket a legapróbb részletességgel feldolgozó 67 éves Haneke nem először nyert díjat Cannes-ban, de először vehette át az Aranypálmát: 2005-ben a legjobb rendezés díját vihette haza Rejtély című filmjéért, 2001-ben pedig az Elfriede Jelinek-regény alapján készült A zongoratanárnő című alkotásáért a zsűri nagydíját érdemelte ki. „Egy olyan csodás film ez, amely nem akar üzenni, de nagyon fontos dolgokról szól” – mondta a díjkiosztást követően a zsűrielnök. Isabelle Huppert az osztrák rendező két korábbi filmjében játszott főszerepet; A zongoratanárnőben nyújtott játékáért 2001-ben elnyerte a legjobb női alakítás díját Cannes-ban. A francia színésznő elmondta: imádja Haneke munkáját, az emberségét, amely „néha fura utakra tör”, de ez az, ami még érdekesebbé és lenyűgözőbbé teszi vele a munkát. A zsűritagok közötti nézeteltérésekről, azon belül is az elsősorban Huppert egyszemélyi irányításáról s a közte és James Gray amerikai rendező közti rendszeres vitákról sokat cikkezett a francia sajtó, amely az utolsó pillanatig Jacques Audiard Un prophete (Egy próféta) című filmjét tartotta a legesélyesebbnek az Aranypálmára. A francia alkotás végül a második legfontosabb díjat, a zsűri nagydíját nyerte el. A film egy francia börtönben játszódik: egy kamasz tolvaj véres gengszterré válásának történetét dolgozza fel. n K. B. A zsűri nagydíja: Un prophete (Egy próféta). Legjobb film (Aranypálma): Das weiße Band (A fehér szalag). Legjobb forgatókönyv: Lu Je (Tavaszi lázas éjszakák). Legjobb rendező: Brillante Mendoza (Kinatay / Mészárlás). Legjobb színész: Christoph Waltz (Inglourious Basterds / Becstelen brigantyk). Legjobb színésznő: Charlotte Gainsbourg (Antikrisztus). A zsűri díja: Thirst, ez az én vérem és Fish Tank. Legjobb rövidfilm: Arena (Joao Salaviza). Aranykamera: Sámson és Delila (Warwick Thornton). Un certain regard: Kynodontas / Dogtooth (Jorgosz Lanthimosz). FIPRESCI-díj – Un certain regard (zsűri díja): Poliţist, adjectiv (Corneliu Porumboiu). FIPRESCI-díj: Das weiße Band (Michael Haneke). FIPRESCI-díj (Quinzaine des Realisateurs): Amreeka (Cherien Dabis). Az ökumenikus zsűri díja: Looking for Eric. A fesztivál különdíja: Alain Resnais.A 62. Cannes-i Filmfesztivál díjazottjai
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.