2011. szeptember 23., 09:322011. szeptember 23., 09:32
„Aranka György elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar nyelv ápolása terén. Élete és munkássága összefonódik Marosvásárhely kultúrtörténetével. Az általa hirdetett felvilágosult eszmék hozzájárultak a város kulturális nívójának növekedéséhez. Író, költő szobra előtt állunk, aki 220 évvel ezelőtt, 1791-ben megalapította az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságot, amely rövidesen az erdélyi magyar szellemi élet központjává lett” – tolmácsolta az ünnepi beszédet az Aranka György vásárhelyi szobránál szervezett koszorúzáson Sebestyén Aba színművész. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Székely Színház Egyesület által szervezett koszorúzás alkalmával Gyarmathy János szobrász alkotása mellett Farkas Ibolya színművész szavalta el Csokonai Vitéz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok című költeményét. A dráma ünnepe ősbemutatóval folytatódott a színház kistermében. A Tompa Miklós Társulat művészei felolvasó-színházi előadásban a nagyváradi Lovassy Cseh Tamás Vale-búcsú című színművét mutatták be, amely a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Színháztudományi Tanszékének DrámaPálya II. című pályázatán a legjobbnak bizonyult a gimnazisták kategóriájában. A felolvasó-színházi premiert nyilvános beszélgetés követte, melynek résztvevői Kovács András Ferenc és Láng Zsolt, a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői, valamint Csuszner Ferenc és Lovassy Cseh Tamás díjazott ifjú drámaírók voltak.
Nagyváradon Be van fejezve a nagy mű címmel tartott előadást a magyar dráma napja alkalmából Praznovszky Mihály irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum egykori igazgatója. Szabó K. Istvánnak, a Szigligeti Társulat nemrég kinevezett igazgatójának köszöntője után Márai Sándor Madách Imréről írt szövegének részleteit hallgathatta meg a közönség. Praznovszky, aki az esten mintegy moderátorként konferálta fel és kötötte össze a Szigligeti művészei által felolvasott vers-, levél- és persze drámarészleteket, a Márai-részlet után kijelentette: a szöveg egyáltalán nem jó. Az író ugyanis több olyan kijelentést is tesz Az ember tragédiájának szerzőjéről, ami hamis – például azt, hogy a mű megjelenéséig életében nem látott nyomdát, és ifjúkori fércműveit évtizedeken át méltán írta az asztalfióknak –, ám valamire rávilágít: valóban a magány, az elhagyatottság érzése ébresztette fel Madách zsenijét.
Praznovszkynak Madách feleségéről, Fráter Erzsébetről is gyökeresen más a felfogása, mint az irodalomtörténet fősodrának, mint mondta, évtizedek óta próbál szembeszállni az asszonyt rágalmazókkal, de mindhiába. Az irodalomtörténész szerint ugyanis Madách Imre jóval válása után elmondott akadémiai székfoglalóját is Erzsikéhez írta. A mai szemmel megmosolyogtatóan régimódi beszédből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy bár szavaival lesajnálja a nőt, mint „fajt”, a szerelem még nem hunyt ki benne. Elmondta, hogy amikor a Tragédia először került Arany János kezébe, az szinte elborzadt az első soroktól, s csak jóval később, ismerősök unszolására vette újra elő a fiatal országgyűlési képviselő munkáját. Akkor azonban végigolvasta, s azonnal ráébredt, hogy mesterművet tart a kezében. Praznovszky elmondta, hogy Moszkva kivételével minden európai nagyvárosban játszották már a drámát. A mintegy másfél órás műsort sok fiatal is végighallgatta.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.