2009. október 29., 10:072009. október 29., 10:07
Ebből az alkalomból először lehet majd együtt látni a Huszita Biblia részeit őrző mindhárom kódexet: az Újszövetséget tartalmazó Müncheni-, a Bécsi-kódexet, amely az Ószövetséget, illetve az Apor-kódexet, amely a zsoltárokat tartalmazza.
A negyedik legrégebbi magyar nyelvemléknek számító Apor-kódexet 1877-ben adományozta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét először 1881-ben közölték, majd 1942-ben hasonmását is kiadták Budapesten. A kódex ott vészelte át a második világháborút, 1953-ban került vissza Sepsiszentgyörgyre.
A valószínűleg a 15. században készült műtárgy állaga sokat romlott, magas savtartalmú tintája miatt betűi folyamatosan károsodtak, így megtekintésére eddig csak nagyon ritkán adódott lehetőség.
Az 500 éves Apor-kódex restaurálását a 2009-re meghirdetett Magyar Nyelv Éve programsorozat keretében és költségvetéséből vállalta fel a budapesti Balassi Intézet. A munkálatok költségei 1,78 millió forintra rúgtak, az eredmény pedig Érdi Marianne, az intézet restaurációs osztályának vezetője, valamint Tóth Zsuzsanna főrestaurátor több hónapos, Sepsiszentgyörgyön végzett munkáját dicséri.
A kódexről nemesmásolat és kiállítási anyag is készül, és így a páratlan értékű magyar nyelvemlék a közönség számára is hozzáférhetővé válik. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója szerint 2009. október 29. nemcsak a múzeumok, hanem az egész magyar kultúra piros betűs ünnepe.
A világ számára is „tapinthatóvá” válik ugyanis az intézmény legféltettebb kincse, amelyet magyar állami pénzen sikerült restauráltatni a romániai szakma egyetértésével és közreműködésével. „Az Apor-kódexről készült nemesmásolatot és kiállítási anyagokat terveink szerint a 2010-ben megrendezendő kiállításon a hazai tárlatlátogatók is megcsodálhatják” – jelentette ki Vargha Mihály.
A csütörtökön Sólyom László köztársasági elnök által megnyitandó kiállítás 2010. február 28-áig látogatható a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Az év leghosszabb napján, június 21-én, szombaton ünnepli számos erdélyi, székelyföldi közgyűjtemény a Múzeumok Éjszakáját.
Több száz film, köztük több mint egy tucat magyar alkotás volt látható az elmúlt napokban Kolozsváron. A 24. TIFF magyar kínálatáról, filmforgatásról, fesztiválélményekről Zágoni Bálint főszervezővel és Bántó Csaba operatőrrel beszélgettünk.
A marosvásárhelyi Rocksuli falai között egy különleges, olykor vándorló kiállítás idézi meg az erdélyi magyar rock- és könnyűzene háttérbe szorított múltját. Hints Zoltán, a Rocksuli igazgatója a kezdeményezés hátteréről, terviekről beszélt.
Születésnaposait ünnepelte a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház, amelynek társulata felköszöntötte két rangidős színművészét: a 90 éves László Károlyt és a 70 éves Debreczi Kálmánt.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.