A Csíki Székely Múzeumban szeptember 20-áig látogatható a Csontváry-képek Erdélyben című kiállítás. Az utolsó napokban a diákoknak ingyenes tárlatvezetést és múzeumpedagógiai foglalkozást kínálnak, hétfőn pedig rendkívüli nyitva tartással várják a látogatókat.
2016. szeptember 15., 17:292016. szeptember 15., 17:29
2016. szeptember 15., 17:382016. szeptember 15., 17:38
Először hozták el Erdélybe Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) alkotásait, amelyeknek a csíkszeredai Mikó-vár adott otthont mintegy öt hónapon keresztül. A kiállítás létrehozói a Csíki Székely Múzeum, a csíkszeredai önkormányzat, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria és a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI).
A csíki múzeum hat intézménytől kölcsönözte a képeket (a budapesti Magyar Nemzeti Galériából, a pécsi Csontváry Múzeumból, a miskolci Herman Ottó Múzeumból, a budapesti Kovács Gábor Művészeti Alapítvány által működtetett KOGART-ból, a debreceni Antal Lusztig-gyűjteményből és a szolnoki Damjanich János Múzeumból), a költségeket majdnem teljes egészében a csíkszeredai önkormányzat finanszírozta. A kiállítás kurátora Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, két fővédnöke Balog Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztere és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke volt.
Teljes élményt nyújtottak
A tárlaton 48 darab alkotás látható, 47 Csontváry-kép és egy Munkácsy-mű. Bellák Gábor rámutatott, a kiállítás a teljes életművet igyekszik bemutatni, Csontváry legkorábbi műveitől az utolsó alkotásokig minden korszak képviselve van, igaz, a nagyobb méretű alkotások nem fértek be a Mikó-várba. Ennek ellenére céljuk az volt, hogy aki a tárlatot megnézi, teljes Csontváry-élményt kapjon, és látható legyen, mi foglalkoztatta a művészt, milyen „mániák” szerint próbált alkotni. A tárlat anyagát öt téma szerint csoportosították Korai munkái, Déli tájakon, Hegyek és vizek, Arcok és pillantások, Napnyugták és éjszakák címmel.
A múzeum egy színvonalas katalógust is kiadott, melyben Bellák Gábor tanulmánya, a kiállított 48 alkotás reprodukciója és a képek elemzései találhatók. A kiállítást számos rendezvény kísérte, ezek közül az egyik legjelentősebb a középiskolás diákok számára meghirdetett tematikus műveltségi vetélkedő volt. Csontváry képeit közel negyvenezren tekintették meg, a szervezők a nagy érdeklődésre való tekintettel a látogatási időt egy hónappal meghosszabbították, hiszen eredetileg augusztus 20-ig hirdették meg a tárlatot.
Az utolsó festmény
A kiállítás ideje alatt hetente közöltünk egy-egy érdekességet Csontváry életéről, bemutatva valamelyik festményét. Ezt a sorozatot a festő Tengerparti sétalovaglás című festményével zárjuk, amelyet a művész utolsó befejezett festményeként tartanak számon. 1909. november 27-én Csontváry levelet ír Nápolyból Koronghi Lippich Eleknek, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti osztályvezetőjének.
„Készül valami 107x70 nagyságban” – írja, majd kisebb kitérők után megemlíti, hogy Nápolyt gyógyulás végett kereste fel. Újra festett, és ahogy írta „az egy újabb eruptio nálam; s újdonság számba menendőnek ígérkezik”. A kép még nem volt kész, de a művész megemlíti, hogy szívesen ajánlaná az államnak megvételre, ám attól tart, hogy túl szép lesz „a kis újszülött”, s így sokallanák az árát. Ez a „kis újszülött” pedig nem más, mint a Tengerparti sétalovaglás címen ismert kép – olvasható a kiállítás katalógusában.
A képet Csontváry soha nem állította ki, eredeti címét sem ismerjük. Amikor 1930-ban először került a nyilvánosság elé, Sétalovaglás a tengerparton címmel jelent meg az Ernst Múzeum katalógusában. Különös, hogy Csontváry, aki a levelében nagyon büszke erre az új festményére, az 1910-es budapesti, illetve tervezett berlini kiállításának anyagába mégsem válogatta be. Pedig a kép nagyon közel állhatott hozzá, mivel a kompozíció bal oldalán, a fehér, szakállas lovas alakjában önmagát örökítette meg.
„Az elvarázsolt, képzeletbeli tájnak tűnő vidék a Capri délkeleti csücskénél található apró sziget, Faraglioni környékével azonosítható. A parányi sziget festői sziklaformációi szinte egy hatalmas tengeri kaput nyitnak Capri felé. Csontváry Capri szigetéről pillant Faraglioni sziklái felé” – magyarázza Bellák Gábor, a kiállítás kurátora.
A legyengült szervezetű festő 1919 nyarán a budapesti János-kórházban halt meg. Életművét a magyar képzőművészeti életben is csak évtizedekkel a halála után kezdték el felfedezni és rangjához méltón kezelni. Ma is különc festőként tartják számon, jelentőségét azonban senki sem vitatja.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
szóljon hozzá!